Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
elbontására is sor kerülhet. Az utóbbi ok miatt bontották el például a Keleti I'ő- csatorna balmazújvárosi bukóját, ahol megépült a később kialakítandó hajózsilip felső fője, amely egyben vízszinttartó is, és így feleslegessé tette a korábbi, korlátozottabb kapacitású, nehezebben kezelhető bukó működését. A vízépítési létesítmények, elsősorban a műtárgyak bontásakor törekedni kell a még gazdaságosan felhasználható anyagok, a berendezések kinyerésére. A kő-, beton- és vasbeton szerkezetből visszanyert követ, vasat, betonanyagot, vagy magát a bontott szerkezetet részlegesen, vagy teljesen újból fel lehet használni. Részleges felhasználás esetén a betontömböket úsztatott kő gyanánt is használhatjuk. Az elbontott vasbeton szerkezet vasalását általában csak szerelési vasalásra célszerű felhasználni, mert legtöbb esetben az acélbetét anyaga károsodik újbóli haj- lítása során. A kő-, beton- és a vasbeton szerkezetek bontása között az a lényeges különbség, hogy az előbbieknek elemekre bontásához majdnem teljes állványozás szükséges, míg a vasbeton szerkezet acélbetétei miatt erre nincs mindig szükség. A vasbeton szerkezetek bontását befolyásolja, hogy a szerkezet teljesen monolitikusán, részlegesen vagy teljesen előregyártva készült-e? Kéziszerszámokkal (véső, kézi kalapács, nagykalapács, bontórúd, hidegvágó, fémfűrész, autogénvágó és -hegesztő készülék) rendszerint csak kisebb mennyiségű és keményebb vasbeton szerkezeteket célszerű bontani. Gépi berendezésekkel már nagyobb vasbeton szerkezetek is gazdaságosan bonthatók. A gépi bontáshoz sűrített levegővel vagy villamos árammal működő véső-, fúró- és bontószerszámokat használnak. Ezek teljesítmenye a szerszám szerkezetétől, önsúlyától, a bontótüske vagy fúró anyagától, alakjától, végül a beton minőségétől függ. Az acélbetétek vagy a beton teljes eltávolításával, vagy egyes betonkeresztmetszetek elvágásával és feldarabolásával nyerhetők vissza. Megengedhető a vasbeton szerkezetek robbantása is. A robbantást mindig a legnagyobb deformáció és a legnagyobb vaskeresztmetszet helyén kell végrehajtani. Az ily módon rombolt vasbeton szerkezet kézi vagy gépi eszközökkel tovább darabolható. A nagyobb létesítményeket, különösen a beton-, a vasbeton szerkezetű műtárgyakat bontási terv szerint kell bontani, amelyet statikai számítás alapján kell elkészíteni. A bontásban részt vevő dolgozókat a 'bontás megkezdése előtt a munkavédelmi tudnivalókra oktatni kell. Munkavédelmi képzés nélkül vasbeton szerkezetek bontásához dolgozókat beállítani, vagy a dolgozókat munka közben szakmai felügyelet nélkül hagyni nem szabad. A dolgozókat a por, szilánk, tenyérfelmarás, csuklo- megdagadás (vésés miatt) ellen védeni kell. Víz feletti vasbeton szerkezetek bontásakor vízi mentőberendezésekről kell gondoskodni. Bontási munkát lehetőség szerint csak nappal szabad végezni. Ha az éjjeli bontás elkerülhetetlen, akkor a lebontandó szerkezet megfelelő kivilágításáról kell gondoskodni. A vízépítési létesítményeket teljesen le kell bontani. Ez különösen azok víz alatti részére vonatkozik. Nem szabad a mederben hagyni műtárgy-csonkokat. Ez később balesetek, újabb építkezés esetén pedig különböző nehézségek forrása lehet. Egyidejűleg a bontott anyagot is el kell távolítani a mederből. A bontás ellenőrzésére, esetleg a víz alatti bontáshoz is szükség esetén búvárt kell igénybe venni. Szóba jöhet ipari televízió felhasználása is. A vízépítési létesítmény bontásának befejeztével a bontott anyagot cl kell szállítani és a létesítmény helyén tereprendezést kell végezni. 600
