Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
Használat közben is megrongálódhatnak a műtárgyak; a csatornákon átjáróként is szolgáló műtárgyak feljáró rámpái például megsüllyednek, a pályaburkolatok lekopnak, a beton- és vasbeton szerkezetekben kitörések, repedések és süllyedések keletkeznek, a vasszerkezetek megrozsdásodnak és ütődések hatására elgörbülnek. Ezek a hiányosságok jóval kevesebb munkát és költséget okoznak, ha tervszerű megelőző karbantartással időben megszüntetik, de súlyos üzemzavarok és költségek forrásai lehetnek a TMK elmulasztása esetén. Az egyik leggyakrabban előforduló hiányosság: a feljáró rámpák megsüllyedése. Ezt azonnal meg kell szüntetni, különben a műtárgy mindkét végén a járművek zökkenéssel haladnak át, ami először a burkolat, majd a vasbeton szerkezet letöre- dezését okozhatja. Szigorúan meg kell ezért követelni, hogy a rámpák csatlakozása mindig tökéletes, az áthaladás zökkenőmentes legyen. E hiányosság a pályacsatlakozásnál beépített néhány talicska földdel a legtöbb esetben könnyen javítható. Ugyancsak a vasbeton szerkezet meghibásodását okozhatja, ha a pályaburkolat elkopik vagy kitöredezik. Ezt a hiányosságot is haladéktalanul meg kell szüntetni. A műtárgyak csorbult, kitöredezett hornyait és a repedéseket is ki kell javítani. Kőszerkezeteken elsősorban a burkolatok meghibásodásainak helyreállításáról beszélhetünk. Ezt az előző fejezetben említettek szerint kell elvégezni. 3.2. ACÉLSZERKEZETEK ÉS GÉPI BERENDEZÉSEK Az acélszerkezetek leggyakoribb problémája a korrózió elleni védelem, amely a szabad vasfelületek rozsdátlanításából és megfelelő védőrétegek felhordásából áll. Korábban erre a célra kizárólag olajos festékeket (míniumot és fedőfestéket) alkalmaztak, újabban azonban már korszerűbb anyagok és eljárások is kezdenek elterjedni, úm. a szerves bevonatok, a fémbevonás és e kettő kombinációja. A műtárgyak kisebb leereszthető vasszerkezeteit — üzemidőn kívül — lezsírozva, fedett, száraz helyen kell tárolni. Előfordulnak az üzem során keletkezett erőszakos rongálódások is: repedések, deformálódások stb. Ezek kijavításáról is a fenntartási időszakban kell gondoskodni, hogy a következő évi üzemben ebből fennakadás ne származhasson. A vasszerkezetek gyakran ki vannak téve a műtárgyon áthaladó járművek által okozott ütésnek (pl. a szénásszekerek a fogaslétrákat gyakran elgörbítik, a felhúzóberendezések szekrényét a traktorok és kocsik kerekei vagy a lánctalp behorpasztja stb.). Ilyen helyeken a vasszerkezeteket az ütésektől kerékvetőkkel vagy acélgerendából készített keretekkel meg kell védeni. A műtárgyak vasszerkezetéhez kapcsolódó faszerkezeteket (betétgerendákat, táblákat stb.) — a korhadás megakadályozása végett — kátránnyal vagy kátrány olajjal kell telíteni, az üzemeltetés után pedig fedett raktárhelyiségben kell elhelyezni, ügyelve arra, hogy a szellőzés a gerendák, ill. táblák között biztosítva legyen. A talajnedvességtől való megóvás érdekében a faszerkezeteket a raktárban mindig ászokfára helyezve tárolják. A gépi berendezések (felhúzóberendezések, zárótáblák és -berendezések súilódó felületei és gördülő részei, szivattyúk, motorok stb.) karbantartása a súrlódó felületek folyamatos zsírozásából vagy olajozásából, a meghibásodó alkatrészek megjavításából vagy kicseréléséből, a szivattyúk és motorok előírás és szükség szerinti javításaiból áll. 692
