Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
A tömörítésnek völgyzáró földgátaknál még nagyobb a jelentősége, mint az árvédelmi gátaknál. A magas duzzasztógátaknál az építés folyamán minden /éthordóit réteg tömörségét vizsgálni kell. E célra legalkalmasabbak az izotópos tömörségmérők. Az építés megkezdésekor meg kell állapítani — adott tömörítőgép és víztartalom-határok mellett — a tömöríthető legnagyobb rétegvastagságot. A fejtett föld víztartalmát folyamatosan kell vizsgálni, a nem megfelelő víztartalmú anyag beépítését tilalmazni, illetőleg annak javítását előírni kell. 2.323. Az építés vé»|iehajtása A gát építésére használható gépláncokat a VI.2-2. táblázatban foglaljuk össze. A duzzasztó földgát építése azonban függ a völgy és a gát méretétől, a gát szerkezetétől, a völgy alakjától és a szállítási távolságtól. Az alacsony vagy középmagas, egynemű anyagú, vagy csak felületi vízzáró réteggel ellátott gát (V 1.2-19. ábra) gazdaságosan földnyeső gépekkel építhető. A gépek nagyságának kiválasztásakor a gát méretét kell tekintbe venni. A gépeket körforgalomban kell járatni. Maga a gépesített építés nemigen különbözik az árvédelmi gátakétól, különbség csak a gátak hegyoldalba bekötésénél van, ahol a bekötéshez legalább 40—50 cm-es lépcsőzéseket kell kinyesni a tológéppel. A lépcső alsó szintjét tömöríteni kell. A vegyes szerkezetű völgyzáró gátakba rendszerint három részt építenek: a támasztó és védő földgátat, vízzáró anyagot és a kettő közé szivárgót. Egyszerűbb esetekben csak a támasztógátat és a felvízi rézsűre a vízzáró agyagréteget építik meg. Az építéshez földnyeső gépet, terítő tológépet, tömörítőgépet és egyengető földgyalut használnak. Külön tömörítőgépre azért van szükség, mert a földnyeső gép Resztetek B _/Cő K őrakat A fetvizi rézsűn Ágyazat Bot Kavic Szivárgónál V 1.2-19. ábra. Egynemű anyagból épített 10 m magas völgyzáró íöldgát 4 Vízépítés II. kötet 49
