Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
VI.2-20. ábra. Völgyzáró íöldgát építés közben a gáttest elkeskenyedésével nem változtathatja a nyomát és tömörítetlen sávok maradnak vissza. Ezeket a sávokat bütykös henger, rezgőhenger, vagy gumiabroncsos henger, ill. nehéz rezgőlap használatával lehet tömöríteni. A távolabb eső földanyag fejtéséhez hegybontó szerelékes vagy vonóveder szerelékes forgó kotrógépeket alkalmaznak, a kitermelt anyagot dömperekkel vagy billenőszekrényes teherkocsikkal szállítják a szelvénybe. A magas völgyzáró gátak építése csak a szállításban különbözik az előbbiektől, amikor a földnyeső gépeknek, illetőleg a szállítódömpereknek nagyobb szintkülönbségeket kell legyőzni (VI.2-20, ábra). A hidromechanizáció völgyzáró földgát építésére — hazai anyagnyerési viszonyaink között — nem jöhet szóba, mivel hidromechanizációs építéssel csak konszolidálódó képességű, jó vízvezető talajból szabad gátakat építeni, kötött anyagok beépítése veszélyes. 2.:t2A Az építés ellenőrzése A völgyzáró földgátak alapozásának ellenőrzése során ellenőrizni kell, eltávolították-e az altalajt az előírt mértékig. Ellenőrizni kell a teherviselő réteg elérését, és az alapozási felület megfelelő voltát, mind talajmechanikailag, mind geodéziailag. A magas völgyzáró gátak minden tömörített rétegének tömörségét ellenőrizni kell. Izotópos tömörségmérők alkalmazása a munkát igen meggyorsítja. Az építés megkezdésekor meg kell adni az elérendő tömörséget (százalékban) és meg kell állapítani az alkalmazott tömörítőgép által a víztartalmi határok között tömöríthető 50
