Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VIII. Víztelenítés
Vili.1-1. táblázat Munkatér-víztelenítési módszerek alkalmazási lehetőségei Talajnem Homokos kavics Homok Iszapos homok, homokliszt Iszap. iszapos agyag Agyag közepes finom durva finom Mértékadó szemcse- nagyság (Dm) mm 7—2 2—0,5 0,5—0,1 0,1—0,02 0,02—0,002 >0,002 Javasolt víztelenítési mód Más alapozási mód Nyiltvíztartás Nyíltvíztartás Szürőkutas talajvízszintsüllyesztés Vákuumkutas talajvízszintsüllyesztés Elektro- ozmózisos talaj vízszint- süllyesztés, vagy nyílt- víztartás Szakaszos nyíltvíztartás Víztelenítés nem szükséges Áteresztőképességi együtt- <-10+1. . .10».. .10“1.. .10-2.. . IO-3.. .IO-4.. .IO-5. . . 10~6.. .10-7.. . 10~8.. .IO“9 ható (fc), m/s Meghatározása a szemcseeloszlási görbéből Számos képlet alapján számítható, ezek közül néhány: Jákij szerint: k = 100cm/s, ahol Dm a mértékadó szemcseátmérő, cm. Terzaghi szerint: k = 200.Dfe2 cm/s, ahol Da a hatékony szemnagyság, amely a szemcseeloszlási görbén az S=10%-hoz tartozó szemcseátmérő, e a talaj hézagtényezője. Federenkó képlete, amely szemcsés talajban használható: k = cdlut cm/s, ahol d -(lm + 2 dln j-cm; deo :5,75 (1-n)2 továbbá: c állandó értéke: finom homok esetében = 600, durva homok eseté- ben = 800; n a hézagtérfogat. Univerzális használatra Kovács György (1. a IV. fejezet 2. pontját) képlete javasolható. Laboratóriumi vizsgálat k meghatározására A talajból kivett mintákon végzett laboratóriumi vizsgálattal megállapított k érték ugyanúgy, mint a szemcseeloszlási görbéből számított, csupán az adott talajmintára érvényes, ill. az egy rétegből vett minták k értékeinek átlaga arra az egy 157
