Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VIII. Víztelenítés

VIII.1-1. ábra. Lefúrt béléscső vízíeltöltéssel rétegre jellemző. Több egymás alatti réteg átlagos k értékét a következőképpen kaphatjuk meg a réteg­gel párhuzamos vízáramlás esetén: ka=—(k1H1-\-k2H2+ ...knHn); a rétegekre merőleges vízáramlás esetén: k,= H //, H, Hn A képletekben és Ay az egyes rétegek vastagsága, ill. áteresztő képességi együtthatója, H = ^Hh a réte­gek összvastagsága. Pontosabb értékeket adnak a helyszínen végzett kí­sérletek. Vízáteresztő képesség megállapítása lefúrt béléscső vízfeltöltéssel (VIII.1-1. ábra). A szakaszosan lehajtott zárt falú cső egyes helyzeteiben a csövet feltöltjük vízzel a talajvízszint fölé h magasságig, majd megmérjük azt a At időt, amely alatt a cső­ben a vízszint Ah értékkel lesüllyedt. Ezekből az adatokból számítva: _ r Ah_ ~4h' At ' így a különböző mélységekben végzett kísérletekkel a talajréteg áteresztő képessége külön-külön megállapítható. Porchet-féle feltöltődési módszer a vízáteresztés megállapítására Szabályosan kiképzett szőrözött kutat telepítünk le 1—2 m mélységig a leendő munkagödör fenéksíkja alá, majd lehetőleg egyenletes vízhozammal megszívjuk mindaddig, míg a kútban a vízszint nagyjából eléri a később megkívánt depressziós szintet. Leszívás közben és a szivattyúzás abbahagyása után is rövid időközökben­í 1 7 •c 5—--------J N yugalmi vizszint­VIII.1-2. ábra. Kút vízállásának időbeni változása 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom