Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VIII. Víztelenítés

1.21. Hidrológiai feltárás Részben helyszíni szemlén, részben feltárásokkal és adatbeszerzésekkel meg kell állapítani a terület hidrológiai viszonyait. A közelben levő folyó vagy tó vízállása, vízállás-változása befolyásolja a talajvíz­szint magasságát, a meder állapota, kolmatációjának mértéke, kihatással van a talajrétegek vízutánpótlására. Meg kell határozni a talajrétegződést a munkagödör alsó síkjától mérve legalább a vízszint-süllyesztés 2—272-szeres értékének megfelelő mélységig, ezen belül az egyes rétegek talajanyagát, talajfizikai jellemzőit, vízáteresztő képességi együtt­hatóját. Meg kell állapítani a talajvízszint évszakok szerinti változásait, áramlásá­nak irányát, utánpótlási lehetőségeit. Igen fontos megvizsgálni, hogy a felülről le­zárt vízvezető rétegekben levő talajvíz nincs-e nyomás alatt. Ezek a tényezők hatással lehetnek az alkalmazandó víztelenítési rendszer megvá­lasztására. Ha nagymértékű vízutánpótlásra kell számítanunk, sok esetben az egyébként megfelelő nyíltvíztartás helyett biztonságosabb és gazdaságosabb a szűrőkutas víztelenítés. A munkagödör közeli folyó felé eső részét külön rendszerrel kell biztosítani, amely esetleg csak árvíz idején lép üzembe. Erősen változó talaj­rétegződésnél rendszerint a kombinált megoldások vezetnek eredményre. A nyomás alatti talajvizet tartó rétegeket külön meg kell csapolni, ha talajtöréstől, vagy nagymértékű feltörő szivárgástól kell tartani. 1.22. A vízáteresztő képességi együttható A talajban végbemenő szivárgást leíró Darcy-törvény k együtthatója víztelenítés szempontjából a talajnemek legfontosabb talajfizikai jellemzője. Az alkalmazandó víztelenítési eljárást elsődlegesen ez határozza meg. Értéke tág határok között vál­tozhat, és a 45°-os vízszintesés mellett az adott talajban kialakuló szivárgási sebes­séget fejezi ki. Tulajdonképpen egy ellenállási tényező, amely a vízszintesésen kívül a szivárgási sebességet befolyásoló összes hatást egyesíti. Szokásos mértékegysé­gei: cm/s, m/s vagy m/nap. Az eltávolítandó vízmennyiség k értékével lineáris összefüggésben van, ezért meghatározásakor gondosan kell eljárni és a meghatáro­zás módját illetően mérlegelni kell, hogy a víztelenítés mértékétől, időtartamától és jelentőségétől függően milyen pontosságra kell törekedni. A k szivárgási tényező ugyanis többféle módon is meghatározható. A tényleges értéket mind jobban megközelítő pontosság sorrendjében ezek a következők: Becslés Ha a környéken előzőleg már végeztek víztelenítést, annak az adatait fel lehet hasz­nálni. Megfelelő gyakorlattal a talaj megszemlélésével és megtapintásával is egész durván megbecsülhető k értéke. A talaj minősége és áteresztőképessége közötti összefüggésre és a javasolt víztelenítési módra tájékoztatást ad a VIII. 1-1. táb­lázat. A táblázatban szereplő mértékadó szemcsenagyság annak a szemcsének az átmé­rője, amelyből a talajban a legtöbb van. Értéke a szemcseeloszlási görbéből képzett differenciálgörbe maximális értékéhez tartozó szemcsenagyság. A szemcseeloszlási görbéből számítással is megkapható (1. Kézdi Á.: Talajmechanika. 2. kiadás, I. k. Tankönyvkiadó, 1959, 49. p.). 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom