Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
feltöltjük a jelig vízzel, majd lemérjük a súlyát (Glvn). Ezekből az adatokból a víztartalom a következő képlet alapján számítható: íu —100 0/ /o. A képletben szereplő mennyiségek közül a víz fajsúlya yv=l,00 p/cm3, a talaj fajsúlya (mivel homokot, ill. kavicsot vizsgálunk) ys = 2,65 p/cm3 értékben vehető fel. így a számításokat a következő, egyszerűsített képlettel is elvégezhetjük: fü= 100 ~Gn- 0,623 ^lvn (';:v %. A vizsgálati eredmények helyessége érdekében arra kell törekednünk, hogy az anyag szemcséi között ne maradjon légbuborék és a víz felszíne minden méréskor igen pontosan a jelnél legyen. Égetéses módszer Homok és homokliszt talajok vizsgálatakor használható eljárás. A vizsgálathoz táramérleg, fémtál és alkohol (denaturált szesz) szükséges. A vizsgálandó nedves talajból ismert súlyú fémtálba helyezünk 30—50 p mennyiséget, lemérjük, kb. 20 ml alkohollal jól elkeverjük, majd meggyújtjuk és állandó keverés közben hagyjuk kiégni. Ha a kiégett talaj kissé lehűlt, újabb 10 ml alkohollal ismételjük meg az eljárást. Lehűlés után lemérjük a visszamaradt anyag súlyát és a mérési eredményekből, a szabványos eljárásnál ismertetett módon kiszámítjuk a víztartalmat. Gyors szárítás 200 °C hőmérsékleten Bármilyen talajnemnél (szerves talajok kivételével) elvégezhető a szárítás kb. 200 °C hőmérsékletre beállított szárítószekrényben is. A vizsgálati felszerelés és eljárás lényegileg megegyezik a szabványos módszerével, de a nedves minták súlya ne legyen több 10—15 p-nál és a szárítószekrénybe legfeljebb annyi mintát szabad egyszerre berakni, amennyi annak alsó polcán elfér. A szárítási idő kavics-, homok- és homokliszt talajoknál 30 perc, kötött talajoknál 60 perc. A módszer pontossága szemcsés talajoknál megközelíti a szabványos módszerrel elérhető pontosságot. Kötött talajoknál, a földmunkáknál előforduló u)max = 30% víztartalom alatti tartományban a szabványos meghatározástól való átlagos eltérés nem haladja meg az 1,5%-ot. 1.23. Szemcseeloszlás vizsgálata A talajok szemcsenagyság szerinti összetételét szitálással (rostálással) határozzuk meg, ha a talaj túlnyomó részben d=0,1 mm-nél nagyobb szemcsékből áll. A 0,1 mm-nél kisebb szemcsék mennyiségét a szitálás megkezdése előtt 0,1 mm-es lyuk- bőségű szitán átmosva állapítjuk meg. Ha ezek eloszlásának ismerete is szükséges, akkor azt hidrometrálással határozhatjuk meg. Ez utóbbi módszerhez azonban 14
