Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
törékeny üvegfelszerelés kell, ezért munkahelyi laboratóriumokban nem javasolható. A vizsgálathoz legalább a következő mennyiségű anyag szükséges: kavics, kőtörmelék 4000 p, durva és kavicsos homok 400 p, közepes és finom homok 100 p. A vizsgálandó anyagot 105 °C hőmérsékleten súlyállandóságig kiszárítjuk és lemérjük. Ha a nagyobb szemcséket az 0,1 mm-nél kisebb szemcsék összetapasztják, akkor az anyagot bőséges vízzel ismét összekeverjük, a szuszpenziót 0,1 mm lyukbő- ségű szitán átmossuk, a fennmaradt részt ismét kiszárítjuk és újból lemérve megállapítjuk a 0,1 mm-nél kisebb szemcsék mennyiségét. A kiszárított anyagot fokozatosan csökkenő lyukbőség szerint összeállított szitasor (rostasor) legfelső kereVI.1-3. táblázat Szenieseeloszlási vizsgálat számítása Lyukátmérő, mm Fennmaradt részsúly összsúly % 2,0 _ _ 0 1,0 2,7 3 2,73 2,1 0,5 23,29 26,02 20,0 0,25 45,68 71,80 55,3 0,12 44,20 116,06 89,8 0,08 12,04 128,10 98,7 Maradék 1,63 1,63 — összesen 129,73 129,73tébe helyezzük, és a szitasort addig rázzuk, amíg átesés tapasztalható. Az egyes szitákon fennmaradt szemeket ecsettel tálba söpörjük és lemérjük. A mérési eredmények alapján kiszámítjuk az egyes szitákon átesett szemcsék mennyiségének a teljes anyagmennyiséghez viszonyított arányát (%-át) (VI.1-3. táblázat). A vizsgálat eredményét rendszerint szemcseeloszláisi görbével adjuk meg. A szemcseeloszlási görbét olyan koordináta-rendszerben ábrázoljuk, amelyben a szemcseátmérő skálája logaritmusos, a súlyszázalékoké lineáris (VI.1-2. ábra). A szemcseeloszlási görbén megadjuk az eggenlőtlenségi mutatót (U), ami a 60%-nál és a 10%- nál leolvasható szemcseátmérők hányadosa. 1.24. Plasztikus index meghatározása Kötött talajok leggyakrabban használt jellemzője a plasztikus index. Meghatározásához külön-külön el kell végezni a folyási határ és a sodrási (plasztikus) határ vizsgálatokat. 15
