Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák

Minden vízen (folyón) épülő folyószabályozási mű építési helyén, az előírt mentőfelszereléssel ellátott mentőladikot kell készenlétben tartani úgy, hogy az szükség esetén a kikötőkötelek egyszerű kiakasztásával igénybe vehető legyen.

Minden munkahelyen a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő — mindenkor hozzáférhető, védett helyen elhelyezett - mentődobozt kell rendszeresíteni.

A mentődoboz és az elsősegélynyújtás munkahely szerinti előírásait a Vízügyi Balesetelhárító és Egészségvédő Ovórendszabályok (VMSZ) részletesen szabályozzák.

Kőmegmunkáláskor (törésnél) védőszemüveg használata kötelező.

Kőburkolat készítésekor bőrtalpú bakancs és térdvédő használatát meg kell követelni.

Kőmű építéséhez csak biztonságos átlapolási járópallókat szabad használni. Partoldalon, partrézsűn kőmunkát csak úgy szabad végezni, hogy a felhasználandó kőanyag a partoldalon, illetőleg a rézsűn ne a beépítést végző dolgozó fölé, hanem mellé kerüljön.

Rézsű- vagy partomlással veszélyeztetett helyeken csak megfelelő biztosítás után szabad munkát végezni.

1.3t!ő. Terméskő falazatok építése

A munkatér alapgödrét és a közlekedési áthidalásokat védőkorláttal kell ellátni. Állványon végzendő munkáknál a munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy azok az előírt biztonságtechnikai követelményeket kielégítik-e?

Az állványokat —• a magasságtól függetlenül - korláttal, lábdeszkával kell ellátni. Az állványzatra való feljutást feljáróval vagy létrával kell biztosítani. Nagyobb mélységben s főként vizenyős területen a dúcolásokat naponta többször is meg kell vizsgálni.

A kő válogatásához, rakásához tenyérvédőt kell használni.

Az alapgödörbe a követ bedobálni tilos, azt elmozdulás ellen biztosított zárt esúz- dán kell lebocsátani.

A kőcsúzda kitorkolásánál kőládát kell alkalmazni.

1 m-nél keskenyebb falat a fal tetején állva építeni tilos. A szélesebb falon is csak megfelelő védőkorlát mellett szabad dolgozni.

2. VÍZÉPÍTÉSI RÖZSEMITX KÄK

2.1. A ItÖZSEMUNK ÁK A NYAKA

2.11. A felhasználható rőzsefajták és minőségi jellemzőik

Vízépítési rőzsemunkákhoz csak fiatal lombfák, főleg fűz- és nyárfa nyers, egyenes vesszőit, gallyait, valamint rekettyefüzesek (suhás) vagy bokros füzesek egyenes vesszőit szabad felhasználni.

Különösen a ffízrőzse alkalmazása terjedt el hazánkban és vált be a vízrendezési rőzseművek építésénél, mert rugalmas, hajlékony és ha állandóan víz alatt van,