Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

Meg kell továbbá vizsgálni a függő medrű mederszakaszokat, és azokat lehetőleg meg kell szüntetni, azzal az okkal együtt, ami a függő medret kiváltotta (régi vízi­malom stb.). Fel kell deríteni, van-e lehetőség az árvizek tározására, és a tározásnak van-e ki­hatása az árhullám csökkentésére. Igen hordalékos vízfolyásnál meg kell vizsgálni sankolóterek létesítésének szüksé­gességét annak figyelembevételével, hogy kezdeményezni kell a hordalék vissza­tartását keletkezési helyén. Különös gonddal szükséges vizsgálni az árvíz által veszélyeztetett lakott területe­ket, értékes létesítményeket (vasút, major stb.) és ezek védelmét külön kell meg­oldani. Távolság a torkolóitól 1.4-6. ábra. Eróziós küszöb vízfolyáson A keresztszelvény állékonyságára különös gondot kell fordítani, és szükség esetén — legalább a szelvény legérzékenyebb pontját, a rézsűlábat — biztosítani kell. A mederbiztosítás olyan legyen, hogy a talaj kimosódását megakadályozza, ugyan­akkor a talajból a meder felé szivárgást lehetővé tegye, és ennélfogva a biztosítást ne kelljen víznyomásra méretezni. Igen előnyös a biológiai burkolat (füvesítés, gyeptégla stb.), mert ez a mederbiztosítás alkalmazkodik legjobban a természethez és a tájba is a legjobban illeszkedik bele. Azt azonban meg kell kívánni, hogy a biztosítás fagyálló legyen. A keresztszelvény fenékszélessége olyan legyen, hogy a tartós kisvizek mindig egységes mederben folyjanak. Szükség esetén összetett szel­vényt kell alkalmazni. A műtárgyak tervezésének legfőbb szempontjai, hogy azok nemcsak a kiépítési víz­hozamnál, hanem a legkisebb és legnagyobb vizek esetében is kielégítsék az állé­konyság feltételeit. Ártéri hidak tervezése esetén a völgy vízlevonulási viszonyait kell tanulmányozni, és a hidak helyét és nyílását ezek figyelembevételével megha­tározni. Vízlépcsők esetén arra is gondot kell fordítani, hogy az átbukás következ­tében előálló sebességnövekedés az előfenékhez csatlakozó földmedrekben se okoz­zon rongálódást és az utófenék után legyen megfelelő érdességátmenet a burkolt mederből a földmederbe (pl. kőszórással). 7 Vízépítés T. kötet 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom