Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
4.313. Néhány különleges építési szempont Az építés előrehaladásának irániját mindig mérlegelni kell. Ha az épitést alulról felfelé végzik, akkor a víz elvezetése mindig biztosított, viszont a földkiemeléskor fellazított föld egy részét az átfolyó víz elmossa és a már kialakított mederszakaszon rakja le. Alulról felfelé kell építeni minden esetben, ha a munkát kézzel végzik, és igen gazdaságos gépi munka esetén is, ha a patak állandó vízhozama kicsi, kevés hordalékot tud magával ragadni. Felülről lefelé haladó építésnél a már kiépített szakaszon feliszapolódás alig jelentkezik, viszont a föld nagyobb részét kell víz alól kiemelni, mint az előbbi esetben, ami a munkát megdrágítja. Nagyobb vízhozamú patakoknál ez a szervezés is szóba jöhet. Nagy gondot kell fordítani a munka megszervezésére. A földmunkát — ha kétoldali kotrás szükséges — két azonos irányban haladó kotróval helyes végezni, 100 -200 m-rel eltolva egymástól. Helytelen a két félszelvény kialakítása között nagyobb időtartamot hagyni (pl. egy oldalról a patak medrét végigkotorni), mert így a már kialakított friss félszelvényt nagyobb terhelések érik, és az alsó szakaszon a másik félszelvény kikotrásakor jelentős lesz a feliszapolódás. Igen gondos szervezést kíván továbbá a mederbiztosítások építése. A frissen kialakított földrézsű ellenálló képessége a legalacsonyabb, ezt fokozottabban kell védeni olyan helyeken, ahol a már megállapodott rézsűt is védeni kell. Ezért a földmunka és a mederbiztosítás elvégzése közötti időt a minimumra kell csökkenteni. A kitermelt földet a kotrógép depóniába rakja. Ha a depónia elterítését nem végzik időben, akkor egy-egy árvízkor a depóniák egyes szakaszokon töltéshez hasonló funkciót fognak betölteni, ezáltal a mederben és a meder fölött lefolyó vízmennyiség megnő, a mederszelvény nagyobb terhelést kap, mint amire méretezték, ezért elfajulások keletkezhetnek. A depóniákat tehát a földkiemelés után közvetlenül el' kell teríteni. Nagy szerepe lehet a patakszabályozásban a víztelenítésnek, mert az állandó vizek átvezetését a munkába vett szakaszon is mindig biztosítani kell. Ez különösen műtárgyépítésnél veendő figyelembe. Sokszor a leggondosabb szervezéssel sem lehet elkerülni, hogy a hirtelen keletkező kisebb-nagyobb árvizek ne okozzanak káros elfajulásokat. Ezek mértéke egy-egy esős periódusban olyan nagy is lehet, hogy az építés alatt levonult 4—5 árvíz következtében esetleg a tervezett vonalvezetés megváltoztatása is szükségessé válik. Belsőségen áthaladó patakszakaszok építése igen gondos szervezést kíván, elsősorban a korlátozott szállítási viszonyok miatt. Ezért a munkát úgy kell szervezni, hogy az anyagszállítás a munkavégzést ne akadályozza. 4.32. Vízmosáskütés Vízmosás akkor alakul ki, ha olyan helyen folyik le koncentráltan nagyobb víz- mennyiség, ahol a víz elragadó ereje meghaladja a talaj ellenálló képességét, ezáltal a vízmosás oldalait, fenekét megbontja és anyagát magával ragadja. A vízmosás tehát vonalas erózió következtében alakul ki. 98
