Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

2.4. A FOLYÓSZABÁLYOZÁS ELEMEI

A folyószabályozás elemein azokat a műveket értjük, amelyek segítségével a szabályozási munkálatok elvégezhetők. Ezekkel a kérdésekkel a VII. fejezetben foglalkozunk bővebben; itt csak felsorolásukra és rövid értékelésükre szorítkozunk.

2.41. Medertisztogatás (1. a 2.31 pontot)

2.42. Partegyengetés és vontatúutak (1. a 2.31. pontot)

2.42. Párhuzamos művek

Párhuzamos művek a vízfolyás irányával megegyező vonalozású szabályozási művek, amelyek egyrészt a mederszélesség csökkenését, másrészt a partok állékonyságát biztosítják. "Megakadályozzák a partok rongálódását és ezzel az ún. másodrendű hordalék képződését. Mivel vonalozásuk általában egyenletes és folytonos, érdességük pedig viszonylag kicsi, azért elősegítik a víz akadálytalan levezetését, sőt sebességének növekedését is. Az elragadó erő így a párhuzammű előtt a kisebb ellenállású feneket támadja meg, s azt mélyíti. A párhuzamos művek tehát a mélységeket magukhoz vonzzák.

2.431. Pailbiztosílások

Partbiztosítás a neve a párhuzamműnek, ha a szabályozási vonal a meglevő parttal egybeesik. A partbiztosítások célja hosszabb-rövidebb szakaszon a partvonal rögzítése a partomlások megakadályozása, értékes területek elhordásának megelőzése. A partokat eleinte csak kőszórással védték meg. Majd a partot enyhébb rézsűvel lenyesték, hogy a kő rajta jobban megálljon. Ahol a kővel takarékoskodni kellett, ott a lenyesett partot rőzseterítéssel borították.

A partbiztosítás vagy egyenesen, törés nélkül megy végig a partéltől a fenékig, vagy közben valahol vízszintes rész, a padka megtöri. Gyakorlati tapasztalatok alapján a 220 napos vízállástartósság az a szint, amely alatt a növényzet már nem él meg. Ezen a szinten építik meg a padkát. Ha viszont két padkát is kell beiktatni, akkor az alsót mintegy fél méterrel a szabályozási kisvízszín fölé helyezik. Hogy a kővagy rőzseborítást a leomlás ellen megvédjék, lábazati kőhányással támasztották alá. Ez ún. „mozgó” mű, amelyet nem szabad kötőanyaggal rögzíteni, hogy alá- mosás esetén a beomlást azonnal észre lehessen venni, ill. haladéktalanul kiigazítani.

Mivel a partbiztosítás megakadályozza az oldalirányú eróziót, a folyó vize a meder fenekét támadja meg: a partbiztosítás tehát a mederfenék s vele a vízszinek süllyedéséi vonja maga után, továbbá — mint a párhuzamos művek egyáltalán — a mélységeket maguk mellé vonják.

53