Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
aprítják, hogy az a duzzasztómű alatti alsóvízre leereszthető legyen. Jól megszervezett jégtörő-szolgálattal a jégtorlaszok képződése is megelőzhető. Változást jelent a folyó csatornázása a hordalékhozam levezetése tekintetében is. A görgetett hordalék mozgása nyílt folyókon is szakaszos jellegű: erősebb az áradó és nagyvizek idején, gyengébb, esetleg szünetel is az apadó és kisvizek alkalmával. Ez a szakaszosság még kifejezettebb lesz a csatornázás után. A görgetett hordalék nagyobb szemei a duzzasztott szakasz felső térségében rakódnak le, lejebb az apróbbak, a duzzasztómű közelében pedig — legalább részben — a lebegtetett hordalék is leülepedik. Áradás idején, amikor a duzzasztómű mozgó alkatrészeit felemelik vagy lefektetik, az áradó víz a lerakodott hordalék tetemes részét újból mozgásba hozza, teljes mértékben azonban nem tudja elszállítani. Ezért a duzzasztott tér felső szakaszán, a következő duzzasztómű alatt sokszor kotrással kell a hordaléktöbbletet eltávolítani. A folyócsatornázás a legmagasabb fokú folyószabályozás. Míg a folyószabályozással arra törekszünk, hogy a folyó természetét meghagyva csak olyan változtatásokat végezzünk rajta, amelyek céljaink elérésére alkalmassá teszik, a csatornázás olyan erős beavatkozás, amely a folyó természetét és vízjárását lényegesen megváltoztatja. A csatornázás azonban nem teszi feleslegessé az egyéb folyószabályozási munkálatok folytatását. A duzzasztott meder a böge alsó szakaszán szélesebb és mélyebb. A szél rajta nagyobb hullámokat korbácsol: ezek a partokat erősebben támadják, és ezért a partok biztosítására több gondot kell fordítani. Célszerű ezeket a munkákat még a duzzasztás előtt elvégezni, amikor e munka még szárazon vagy alacsony vízállás mellett lényegesen könnyebben és olcsóbban elvégezhető. A csatornázás leginkább a folyók hegyvidéki és síkvidéki szakaszain eredményes. Az átmeneti szakaszon, a hordalékkúpon mind az alapozási nehézségek, mind a szivárgási viszonyok miatt gazdaságosabbnak látszik az oldalcsatornás megoldás. 2.362. A duzzasztóinűvek létesítésének különleges kérdései* 2.3621. A duzzasztás célja , A hagyományos értelemben vett folyószabályozás elsősorban a vizek kártétel nélküli levezetését biztosítja. A szabályozási munkákkal kisebb mértékben javulnak a vízhasznosítási lehetőségek is, pl. kedvezőbbé válnak a hajózási körülmények stb. A vízfolyások teljes hasznosításához azonban elengedhetetlen a duzzasztóművek építése. Céljuk a vízfolyás vízjárásának olyan szabályozása, amellyel állandóan vagy időszakosan egy bizonyos duzzasztási szint áll elő, vízkivétel, energiatermelés, hajózás, víztározás vagy egyéb hasznosítási célra. A duzzasztómű beillesztése a folyószakaszba A duzzasztómű elhelyezését elsősorban a hasznosítási igények szabják meg. A duzzasztási szintnek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a megfelelő vízkivételt, vízierő-hasznosításnál megfelelő esést, hajózás esetén minél hosszabb folyószakaszon kellő vízmélységet stb. * A 2.362 pontot Mátrai István irta. 48
