Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Inflexió oldalán. Ezek rendeltetése tehát az, hogy a vízhozamokat a vezérárokban összetartsák, ott az elragadóerőt fenntartsák vagy növeljék, a vízszínek esését pedig hosszabb szakaszon egyenletesebbé tegyék. A. gázlórendezés fenékmélyítéssel jár, a fenékkel együtt a vízszín is süllyed a gázlóban. Ez a vízszínsüllyedés azonban vízfolyás irányban felfelé is érezteti hatását. Ezért — különösen a Tisza esetében — számolnunk kell a feljebb eső szakaszon újabb gázló keletkezésével, ill. a meglevők romlásával. 2.34. Mederszabályozás a meder bővítésével A hegyvidéki szakaszokon mind a hajózást, mind a zajló jég akadálytalan levonulását a mederből kiálló szirtek és sziklák vagy a partok felől a mederbe benyúló kőzetvonulatok nehezítik. A hegyvidéki folyószakaszok szabályozása tehát abból áll, hogy ezeket az akadályokat a hajózás, ill. a zajló jég írtjából el kell távolítani, vagyis a medret bővíteni kell. 2.341. Mederszabályozás Jrobbantással A hegyvidéki folyószakaszokat jellemzi a mederfal nagy kohézióereje, ellenálló képessége, a sziklás fenék és a szirtes partok. Az ilyen szakaszokon a szelvény szűk, a mélység és a szélesség viszonylag elégtelen. A víz a meder falát még a viszonylag nagy esés, sebesség és elragadóerő ellenére sem képes megbolygatni, a természetes úton végbemenő bővülés igen lassú, évente alig 1—2 mm mélyülés. Ezért a felhozott célok érdekében mesterségesen kell a folyószakasz keresztszelvényét a kellő 43 1.2-5. ábra. Módosított kisvízi meder keresztszelvénye
