Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
5.1221. Keresztezési műtárgyak Keladatuk valamely más vonalas jellegű műnek (út, vasút, csatorna, csővezeték) és az öntözőcsatorna keresztezésének megoldása. I,eggy akrabban használt műtárgytípusok : áteresz, híd, ■csatornahíd (aquaduct), csőhíd, bújtató.. Áteresz az öntözőcsatornák leggyakrabban alkalmazott keresztezési műtárgya. Elsősorban út és vasút átvezetésre használják, de elég mélyen fekvő lecsapoló- „csatornais átvezethető áteresszel magas vezetésű öntözőcsatorna alatt. Az áteresz lehet fedlapos, boltozott, vagy cső. A legtöbbet használt, a legkülönbözőbb keresztmetszetű csőáteresz (kör, békaszáj, vagy négyszög, ikernégyszög stb.). A csőátereszen át a víz az öntözőcsatorna üzemszerű működése esetén csaknem kizárólag teli szelvénnyel, tehát nyomás alatt folyik. Ügyelni kell tehát arra, hogy ne szivároghasson ki annyi víz, hogy az a felette vezető közlekedési vonalat károsan eláztassa. JL csőáteresz beépítése mindig esésveszteséget jelent, JtJazai viszonyaink között az öntözőcsatornák esése általában kicsi. A várható esésveszteséget tehát mindig számítani kell és az átereszt úgy kell kialakítani, hogy az általa okozott esésveszteség ne zavarja az öntözőcsatorna üzemét. Vizsgálandó továbbá, hogy a be- és kilépésnél a sebességváltozások miatt nem Jéphetnek-e fel kimosások. Ha ez a veszély fennáll, megfelelő hosszúságú és anyagú (érdességű) elő- és utófenékről kell gondoskodni. 40 cm-nél kisebb átmérőjű csőátereszek építése még a legkisebb állandó jellegű öntözőcsatornán sem célszerű. Az alkalmazható átereszek anyaga, mérete, kialakítási módja rendkívül változatos. Anyaguk leggyakrabban beton vagy vasbeton, de lehet acélcső, hullámosított horganyzott acéllemez, műanyag stb. (Részletes tárgyalásuk a IX. fejezet 3. pontjában található.) jfZái-építése csak nagyobb (3 m3/s felett) csatornán indokolt Lcggyakra bbanalkal- mazott hídtípus a zárt kerethíd és a cölöpjármos, háromnyílású, kéttámaszú tartókból álló lemezhidak. Nagy csatornákon természetesen más típusok is előfordulnak. A hídszerkezet alsó élének általában 0,5—1,0 m-re kell lennie az ún. „statikus” üzem- vízszint (ekkor a csatornában nincs vízmozgás, csak vízszinttartás) felett. Hajózásra is használt öntözőcsatornákon természetesen az előírt hajózási űrszelvényt kell szabadon hagyni. Csatornahíd (aquaduct) az öntözőcsatornák jellegzetes keresztezési műtárgya (1.5-10. ábra). Feladata az öntözőcsatorna átvezetése, valamely nagyobb szelvényű vízfolyás, terepmélyedés vagy hullámtér felett._Használják helyenként ütés vasút feletti átvezetésre is, de ez hazai viszonyaink között alig fordul elő. A csatornahidak anyaga és mérete ugyancsak rendkívül változatos. Készülhetnek fából, acél- vagy műanyag csőből, de leggyakoribb a vasbeton híd. Legnagyobb 111
