Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

hazai csatornahíd a tiszafüredi öntöző főcsatorna hullámtéri csatornahídja (6 m3/s). A duzzasztás, ill. esésveszteség itt is ugyanolyan fontos ellenőrzendő mennyiség, mint az áteresznél. Megfelelő elő- és utófenékről (kimosási veszély esetén) gondoskodni kell.

A csatornahídon vagy biztosítani kell a balesetmentes gyalogközlekedést (zárt, vagy fedett szelvény, "korlát stb.) vagy meg kell akadályozni a gyalogosforgalmat. A csatornahíd helytelen bekötése a terepbe, ill. a földcsatorna csatlakozószakaszába okozza a legtöbb hibát és szakadást. A szivárgási úthosszát kellő méretekkel kell kialakítani.

Csőhíd segítségével vezethetők át a különböző célú csővezetékek (gáz, víz olaj) a csatorna felett. A gyalogközlekedést az ilyen hídon rendszerint ugyancsak biztosítani kell.

Csővezeték és csatorna keresztezésénél, különösen nagy, burkolatlan csatornák esetében gyakori az a megoldás is, hogy a vezetéket egyszerűen a csatorna feneke alá kotort árokba fektetik úgy, hogy a csatornafenék legalább 0,5—1,0 m-rel legyen a vezeték záradékvonala felett (kotrásból származó károk csökkentése).

Q-0 C-C metszet

1.5-10. ábra. Az örvényi csatornahíd a) metszete; b) hossznézete

112