Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
és emiatt a ténylegesnél nagyobb értéket mér. A lebukó vízsugár átmérő- jének meghatározásával, vagy számításával ez a hiba csökkenthető, mivel a lebukó vízsugár és a tartály átmérőjének a hányadosa igen kicsi érték. Az elvégzett számítások szerint az egész köböző berendezés felső hibakorlátja gondos mérés esetén 0,3%. A vele való hitelesítésnél, figyelembe véve a hitelesítendő berendezés észlelésénél jelentkező véletlen jellegű hibákat is, a hiba felső korlátja 0,5%. Ez az érték általában megfelel a nemzetközi előírásoknak. Ennél kisebb hibát csak a súlyméréses köbözéssel lehet elérni, ha a víz bevezetése és elvezetése igen szabatosan végezhető. 4. VÍZHOZAMMEGHATÁROZÁS A SEBESSÉG ÉS A KERESZTSZELVÉNYTERÜLET MÉRÉSE ALAPJÁN 4.1 A SZELVÉNYTERÜLET MEGHATÁROZÁSA 4.1.1 A mérési szelvény kiválasztása A mérés egyik alapvető feladata a mérésre legalkalmasabb szelvény kiválasztása, mivel a mérési hely körülményei döntik el, hogy milyen mérési módot, milyen mérőeszközöket kell alkalmazni, hogy a kívánt pontosság elérhető legyen, illetve adott hely esetén meghatározza az elérhető pontosságot. A mérőhely kiválasztásánál az alábbi szempontokra legyünk figyelemmel. A mérés a kijelölt teljes vízfolyásra és mércére vonatkozzon. Tehát meg kell győződni arról, hogy a vízfolyás nem ágazik-e több ágra. Nincs-e vízkivétel vagy befolyás a közelben, főleg a vízmérce és a mérési hely közt. Amennyiben hozzáfolyás, vagy vízkivétel van a mérceszelvény és a mérési szelvény közt, akkor meg kell határozni a vízhozamot az elágazásban is és a II—4.1. ábrán bemutatott minták szerint kell értelemszerű összegezéssel a vízhozamot a mérceszelvényre vonatkoztatni. Meg kell győződni, hogy nincs-e több vízmérce a közelben. Műtárgyakkal kapcsolatos méréseknél mindig az összes odavonatkozó mércét figyelembe kell venni, feltüntetve, hogy a mérés melyik mércéhez tartozó szakaszban történt. A mérés lehetőleg a vízmérce szelvényben történjék. A vízmérce szelvény akkor alkalmas a mérésre, ha: a szelvény méretei a műszerhez képest elég nagyok, a meder egységes, nem tagolt, a talaj szilárd, a meder nincs benőve; a szelvény nincs igen erős kanyarban, nincs a szelvény közelében sziget, zátony vagy nagy kő; a sebesség elég nagy ahhoz minden mérési pontban, hogy a műszer szabatosan mérhessen; 7 Vízhozammérés 97
