Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 7. A folyamatos vízhozammérés egyéb műtárgyai

Ez azt jelenti, hogy az előbbi vízhozam áteresztéséhez a felvíznek li2f értékre kell növekednie. Apadásnál a hla határhelyzetben elválik a sugár a palásttól, és ugyanazt a vízhozamot csak egy alacsonyabb h2a felvízállású szabad átbukásnál szállítja. (Ha a fel víz süllyedését megakadályozzuk, a vízhozam módosul.)

A palástos vízadagoló üzemét terepen a legutóbbi években Szigyártó

III—6.16. ábra. A hazai palástos vízadagolók vízhozamgörbéi (Haszpra és Köröndiné után)

Zoltán vizsgálta. Megállapította, hogy míg szabad átfolyásnál az egyes nyílásrészek nem hatnak egymásra, szabad alsó kifolyásnál — főleg a főfolyásra merőlegesen beépített — adagolók fajlagos vízszállítása nem egyforma.

A vízadagolókat laboratóriumban Haszpra Ottó részletesen vizsgálta. Adatai alapján született meg a hazai típus, amelynek fő méretei a III—6.15. ábrán, míg jellemző adatai a III—6.3. táblázatban, vízhozamgörbéik a III—6.16. ábrán találhatók.

7. A FOLYAMATOS VÍZHOZAMMÉRÉS EGYÉB MŰTÁRGYAI

7.1 CSŐÁTERESZBE ÉPÍTETT MÉRŐTOROK,

TÖLCSÉR ÉS VENTURI-CSŐ

A III—6.3 fejezetben ismertettük a típus átereszek vízszállítását. Ha maga a csőáteresz nem állít elő esésveszteség formájában elegendő nagy mérőmagasságot, vagy az áteresz nem hitelesíthető (pl. előtte és mögötte nincs sebességméréshez megfelelő szelvény), még mindig mérésre alkalmassá tehető, mégpedig a csőátereszbe építhető mérőberendezések segítségével. Ebben az esetben természetesen az energiaveszteség megnő.

422