Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 7. A folyamatos vízhozammérés egyéb műtárgyai
A megoldás háromféle lehet — a csőátereszbe konfuzort építünk be; ez a mérőtorok; — az áteresz végére konfuzort építünk: ez a mérőtölcsér (III—7.1. ábra); — az átereszbe konfuzort és diffuzort építünk: ez a Venturi-cső (III— 7.2. ábra). Elvileg nincs akadálya annak, hogy ezeket négyszögszelvényű átereszben négyszögszelvénnyel képezzük ki az oldalak arányos kicsinyítésével, mégis szokásosan csőátereszben körszelvénnyel készülnek. A mérőtölcsér esetleg egészen rövid, kizárólag a konfúzorból áll. Mindhárom típus mérési alapelve az, hogy a szűkület előtt és a szűkületben előálló nyomás egymástól eltér, a különbség jellemzője a mérőmagasság. A vízhozam és a mérőmagasság között a nyomás alatti átfolyás jellegzetes összefüggése áll fenn, azaz III—7.1. ábra. Mérőtölcsér Q = CF h'k = A Yh A mérőberendezések mellé mellékáramkörű vízmérő óra (III—7.2. fejezet) vagy differenciálműves vízszintkülönbség-író (III—1.2.) szerelhető. A műtárgy kialakításának különböző feltételei vannak, aszerint, hogy vízórát, vagy vízmércét alkalmazunk. 423
