Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 4. Mérőbukók

szűkül le, mégpedig hazai viszonyok között olyan esetekre, ahol a szükséges vízlépcső könnyen előállítható.

A mérőbukókkal kapcsolatban a következőket kell részletesebben tár1. A méretezés érdekében

a) milyen az összefüggés az egyes típusoknál a vízszállítás és a felvízi mérőmagasság között szabad átbukásnál;

b) milyen feltételek között kezdődik meg az alvíz visszahatása;

ej alulról befolyásolt átbukásnál milyen az összefüggés a vízszállítás, valamint a felvízi és alvízi vízszintek között; végül

2. a mérőbukó üzemben tartása szempontjából

d) melyek a bukóval való mérés előírásai a szerkezeti kialakítást is figyelembe véve.

A következőkben ezek szerint foglalkozunk a mérőbukókkal.

4.2 MÉRÖBUKÓK VÍZSZÁLLÍTÁSA SZABAD ÁTBUKÁSNÁL

Szabad átbukás akkor áll elő, ha a vízhozam egyedül a felvízállás függvénye, azaz valahol kialakul a kritikus sebesség (vagy a rohanó mozgás) és ez nem engedi az alvíz felől a hatásokat felfelé továbbterjedni.

A szabad átbukás vízhozama a hidraulikai levezetések szellemében a folytonossági és a dinamikai egyenlet együttes alkalmazásával állapítható meg [48],

Mintaként a négyszögszelvényű, oldalkontrakció nélküli bukót véve, ab — const összefüggést vehetjük alapul és akkor a vízhozam

A levezetés nem vette figyelembe a helyi energiaveszteségeket, ezért az eredményt ki kell egészíteni egy y tapasztalati szorzótényezővel, amely

2

egynél kisebb és általában vízhozamtényezőnek nevezzük. (Néha a — y — m

gyalni:

3

ahol H a felvízi energiamagasság

359