Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 4. Mérőbukók

elhanyagolEgyes esetekben az érkező víz sebessége kicsi és a

ható, vagyis

Szokás a

j!

2g

gyakorlati képletet

Q = — H~Í2g bh3'2 3

]/ 2g = M értéket átbukási tényezőnek is nevezni és a

Q = M bh3,2

alakban felírni. Fontos felhívni a figyelmet, hogy míg ju dimenziónélküli szám, addig M mindig dimenziós és általában m1/2/s mértékegységben adják meg. A vízhozam, illetve az átbukási tényező szabad átbukásnál

— a bukó geometriai méretviszonyától,

— a bukókorona alakjától,

— az oldalszűkítéstől (az oldalkontrakciótól),

— a korona fenék feletti magasságától (a fenékkontrakciótól),

— az energiamagasságtól, azaz az érkező víz sebességétől, és

— az átbukási magasságtól, illetve annak mérési helyétől,

— és egyéb másodlagos tényezőktől (felületi feszültség, viszkozitás, hőfok stb.).

Nem lehet célunk, hogy az összes bukótípus átbukási tényezőire számértéket adjunk. Ebben a tekintetben utalunk a szakirodalomra [26, 48], Így elsősorban a kifejezetten mérési célból épült éles szélű bukókkal foglalkozunk, röviden érintve a gyakorlati szelvényű bukók vízszállítását befolyásoló tényezőket is.

Az éles szélű mérőbukón előálló vízmozgás fő jellemzője, hogy tökéletes szabad átbukásnál a sugár a bukó felső élénél elválik és attól kezdve a sugár szabadon hullik lefelé, azaz a súrlódás hatása elhanyagolható.

Oldalszűkítés nélküli éles szélű bukóról Rehbock az átbukási tényezőre 0,2 <p< 1,13 m koronamagasság-tartományban h < 4p határig

M= 1,782 + 0,24

h -j- 0,0011 P

képletet adta. A képletbe h és p m-ben helyettesítendő, hogy M-et m1/2/s- ban kapjuk. Gyors becslésre M = 1,9 m1/2/s vehetünk fel.

A képlet segítségével számított vízhozamértékeket kis és közepes bukókat tételezve fel 1 fm bukókorona hosszra számítva a III—4.1. táblázatban adjuk meg. A táblázatból a p koronamagasság és H mérőmagasság

360