Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
4.3.10. Gyorsított mérési módszerek A mérés ideje a jelenlegi eljárás esetében, kis és közepes vízfolyásoknál 1 és 2 óra között van, nagy vízfolyások mérési ideje pedig 2—5 óra közt változik. A mérési idő csökkenthető, az egyes pontok mérési idejének, a mérési pontok számának csökkentésével, illetve a mérési eljárás meggyorsításával. A vízmérés pontosságára és a pulzáció hatására vonatkozó vizsgálatok világosan bebizonyították, hogy az egyes pontok mérési ideje nem csökkenhet 30 mp alá, főleg az időmérésnél elkövethető hiba miatt és az összes mérés ideje sem csökkenhet 40 perc alá, főleg a vízfolyás pulzáció- jának a mérésre gyakorolt hatása miatt. Ez a két időérték gyakorlatilag meghatározza a szükséges pontszámot, melyet azonban a szelvény nagysága korlátozhat, és olyankor az egyes pontok mérési idejét kell megnövelni. Ezzel elkerülhető kis szelvényekben is a szomszédos mérési pontokban a vitorlák átfedése, ami a számítási eljárás szerint nem engedhető meg. A megadott értékek csökkentése minden esetben a mérési hiba növekedését vonja maga után, tehát ezen az úton az eljárás gyorsítása csakis a pontosság feláldozása árán történhet meg. A különböző, csökkentett pontszámú mérések ismert függélysebesség- eloszlást tételeznek fel. Ez kellően tanulmányozott, kedvező mérési szelvényekben meg is valósul és lehetővé teszi a mérési pontok számának csökkentését a sebességeloszlás figyelembevétele alapján. Ugyanakkor azonban a vízfolyás pulzáció ja továbbra is megköveteli az eddigi összmérési időt függetlenül attól, hogy ismeretes a vízfolyás pulzációja vagy sem. Végeredményben a tényleges mérési idő csökkentése mindig a pontosság rovására történik. Ezért, ha csak nem a gyors és nagy változások kimutatása a feladat, a mérési pontok számának csökkenésétől el kell tekinteni. A mérési időt csökkenteni lehet viszont a mérési pontok kiosztásának megváltoztatásával. Elsősorban kisebb szelvényeknél a pontok gondos kiosztása és a távolságok kellő pontosságú betartása jelentős időt vesz igénybe a tényleges mérési időhöz képest. Ennek az időnek a csökkentését segítette elő a Szigyártó Zoltán ajánlotta ún. egyenletes pontkiosztás, ami elsősorban a mérések előtt ismeretlen sebességeloszláshoz való leg- szabatosabb illeszkedést biztosítja, és ugyanakkor az egyenlő súlyú mérések megvalósítására törekszik, a függély középsebesség számításának egyszerűsítésével együtt. Az azonos súlyú mérések elvének kiszélesítésével az egyenletes pont- kiosztást kiterjeszthetjük az egész szelvényre is. Ebben az esetben minden egyes mérési ponthoz azonos nagyságú szelvényrész tartozik és így a szelvény kis és nagy sebességei egyenlő súllyal vesznek részt a közép- sebesség képzésében. Ezzel elérjük azt, hogy az ismeretlen szelvénysebes- ség-eloszláshoz a legmegbízhatóbb módon illeszkedünk, most már nemcsak az egyes függélyekben, hanem az egész szelvényben. Ezen elv alapján megvalósított, gyors mérési és számítási eljárást a következőkben ismertetjük. A szelvényfelvételnél egymástól — a szelvény szélességétől függő — azonos távolságokra végezzük el a mélységméréseket. Ez megfelel a legújabb gyakorlatnak. A II—4.1.4. fejezet szerint végezve a mérést a meder 16* 243
