Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
szoktuk jelölni megkülönböztetésül. Ilyen jelöléssel a jég helyzetét pontosan és egyértelműen lehet rögzíteni a jegyzőkönyvben. A jég alsó síkjának a meghatározásához vagy az egyszerű tárcsás rudat használjuk( a tárcsát beakasztjuk a jégbe alulról felfelé húzva a rudat), vagy pedig külön erre a célra szerkesztett, alul derékszögben hajlított jégmérő rudat használunk. A tömör jég vastagságának megmérésén kívül a kásajég vastagságát is meg kell határozni. Ez az iszap vastagságának meghatározásához hasonló, csak a mérést alulról felfelé kell végezni a jégbevájt lék szélén. A kásajég vastagságát a jegyzőkönyvben a jég adataitól elkülönítve kell feltüntetni. A sebességmérés. A jéggel borított szelvények sebességeloszlása általában jó megközelítéssel a csőben való mozgás eloszlásához hasonló. A mérési pontok kiosztásánál általában ehhez célszerű alkalmazkodni, mivel az egyenletes kiosztás általában nem valósítható meg a mérhető sebességek határainak bizonytalansága miatt. A vízszállítás határainak pontos megállapítására nagy gondot kell fordítani, mind a fenék, mind a felszín közelében. Különösen a felszín közelében nehéz pontosan meghatározni az áramlás határát, mivel a lékek nagyságától és a jég vastagságától függően magukban a lékekben is lehetséges áramlás, főleg ha a jeget az egész keresztszelvényben kivágtuk. Emiatt a lékvágás módját és a lékek közelítő nagyságát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben. A vízállás észlelése előtt a vízmércét gondosan meg kell tisztítani a jégtől és gondoskodni kell arról, hogy a vízfolyás tényleges magassága érvényesülhessen a mércénél is. A mérce leolvasását a lékek kivágása után kell elvégezni. Jeges méréseknél a vízállás észlelést célszerű hőmérsékletméréssel is kiegészíteni. Célszerű mind a léghőmérsékletet, mind a vízhőmérsékletet megmérni és feltüntetni a jegyzőkönyvben. A sebességmérő műszereket jeges méréshez híg olajjal kell feltölteni, mivel a hideg miatt az olajok viszkozitása nagymértékben megnő. A gázolaj is hajlamos a megsűrűsödésre hidegben, ezért azt is célszerű petróleummal hígítani a méréshez. Mérés közben a műszer levegőre jutva köny- nyen összefagy a rajtalevő vízzel és ez megakadályozza a szabad forgását. Ennek elkerülésére a mérésnél melegvizes vödröt tartunk, melyben a műszert felmelegítjük minden új függély mérésének megkezdése előtt. Amennyiben a függély mérése közben kásajég fagyna rá, természetesen megszakítjuk a mérést és a meleg vízbe helyezve távolítjuk el a műszerre rakódott jégréteget. A mérés további része megegyezik az általános mérésekkel. A jeges mérések számításánál a jég vízszin alatti vastagságát le kell vonni a mélységekből. Ugyanígy a kásajég vastagsága sem számítható a tényleges mélységhez. A sebesség számításánál a függélysebesség ábra kiegészítése a felszínnél, amennyiben a jéggel érintkezik, megegyezik a fenéknél alkalmazott kiegészítési móddal. A számítás további menete megegyezik a rendes mérések számításával. 242