Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
az összeget a mélységgel osztva megkapjuk a kiegyenlítő vonal távolságát — a függély közepes forgásszámát —, majd ehhez megkeressük a közép- sebességet a hitlesítési egyenlet alapján. A számítás lépései a következők (II—4.44. ábra): számítjuk az összes pont 1 mp-re eső fordulatszámát, a függély fordulatszám ábráját kiegészítjük a felszínnél és a fenéknél; az egymás után következő fordulatszámokat páronként összegezzük; meghatározzuk a mélységkülönbségek felét az egyes pontok közt; szorozzuk a fordulatszámokat a mélységkülönbségek felével, a szorzatokat összegezzük függély énként; az összeget elosztjuk a teljes mélységgel; az így kapott közepes forgásszámhoz meghatározzuk a középsebességet. A fordulatszám ábra kiegészítése úgy történik, hogy a vízszínhez a legfelső mérési pont értékét írjuk be, a fenékhez pedig a legalsó mérési pont értékét, ha a pont távolsága nem haladja meg a 0,12 m-t. Az utolsó mérési pont értékének a felét írjuk be a fenékhez, ha a legközelebbi pont távolsága meghaladja a 0,12 m-t. Ezt a számítási módot csak akkor használjuk, ha az egyenletestől eltérő pontkiosztást valami megakadályozza. A leggyakrabban előforduló akadály a szelvény kis sebessége, vagyis az, hogy egyes pontokban a műszer már nem forog. Ilyenkor a jegyzőkönyvbe „nem jelez”-t írnak, a számításnál pedig az indulási fordulatszámot kell bejegyezni a megfelelő rovatba. A függélysebességek kiegészítését ebben az esetben is az előzőeknek megfelelően kell elvégezni. A függély középsebesség meghatározása után a számítás további része teljesen megegyezik az egyenletes pontkiosztás .számításával. A számításokat minden esetben kétszer végeztetjük el. A két számítás részletes összehasonlításával, a sebességeloszlási ábra helyesbítésével, a mélységek és sebességek újbóli leolvasásával, a szorzások megismétlésével és az összegezés elvégzésével ellenőrizzük a iszámításokat. Az így számított és ellenőrzött vízhozamértéket tekintjük a mérés végleges eredményének. Gépi számítás esetén a számítást az adatok ellenőrzése után a Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalatnál lehet elvégeztetni. 4.3.9 Mérés jég alatt A vízhozammérést két esetben különböztetjük meg a szokott mérésektől „jeges” jelzővel. Az első eset a tényleges jeges állapot, amikor a szelvény víztükrének legalább 5—10%-át álló, vagy mozgó jég borítja. A második esetben, amikor csak arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a mérési szelvény közelében, főleg a szelvény alatt jelentős álló jég van, ami a szelvény vízállására hatással lehet. A tényleges jeges mérésnél a mérés módja lényegesen eltér az általános méréstől, míg a jegesnek minősülő mérésnél teljesen megegyezik az általános méréssel. Mindkettőnél azonban az általános mérésnél nagyobb 240'
