Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

az összeget a mélységgel osztva megkapjuk a kiegyenlítő vonal távolságát — a függély közepes forgásszámát —, majd ehhez megkeressük a közép- sebességet a hitlesítési egyenlet alapján. A számítás lépései a következők (II—4.44. ábra): számítjuk az összes pont 1 mp-re eső fordulatszámát, a függély for­dulatszám ábráját kiegészítjük a felszínnél és a fenéknél; az egymás után következő fordulatszámokat páronként összegezzük; meghatározzuk a mélységkülönbségek felét az egyes pontok közt; szorozzuk a fordulatszámokat a mélységkülönbségek felével, a szorza­tokat összegezzük függély énként; az összeget elosztjuk a teljes mélységgel; az így kapott közepes forgásszámhoz meghatározzuk a középsebes­séget. A fordulatszám ábra kiegészítése úgy történik, hogy a vízszínhez a legfelső mérési pont értékét írjuk be, a fenékhez pedig a legalsó mérési pont értékét, ha a pont távolsága nem haladja meg a 0,12 m-t. Az utolsó mérési pont értékének a felét írjuk be a fenékhez, ha a legközelebbi pont távolsága meghaladja a 0,12 m-t. Ezt a számítási módot csak akkor használjuk, ha az egyenletestől el­térő pontkiosztást valami megakadályozza. A leggyakrabban előforduló akadály a szelvény kis sebessége, vagyis az, hogy egyes pontokban a mű­szer már nem forog. Ilyenkor a jegyzőkönyvbe „nem jelez”-t írnak, a szá­mításnál pedig az indulási fordulatszámot kell bejegyezni a megfelelő ro­vatba. A függélysebességek kiegészítését ebben az esetben is az előzőeknek megfelelően kell elvégezni. A függély középsebesség meghatározása után a számítás további ré­sze teljesen megegyezik az egyenletes pontkiosztás .számításával. A számításokat minden esetben kétszer végeztetjük el. A két számí­tás részletes összehasonlításával, a sebességeloszlási ábra helyesbítésével, a mélységek és sebességek újbóli leolvasásával, a szorzások megismétlésé­vel és az összegezés elvégzésével ellenőrizzük a iszámításokat. Az így szá­mított és ellenőrzött vízhozamértéket tekintjük a mérés végleges ered­ményének. Gépi számítás esetén a számítást az adatok ellenőrzése után a Számí­tástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalatnál lehet elvégeztetni. 4.3.9 Mérés jég alatt A vízhozammérést két esetben különböztetjük meg a szokott méré­sektől „jeges” jelzővel. Az első eset a tényleges jeges állapot, amikor a szelvény víztükrének legalább 5—10%-át álló, vagy mozgó jég borítja. A második esetben, amikor csak arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a mérési szelvény közelében, főleg a szelvény alatt jelentős álló jég van, ami a szelvény vízállására hatással lehet. A tényleges jeges mérésnél a mérés módja lényegesen eltér az álta­lános méréstől, míg a jegesnek minősülő mérésnél teljesen megegyezik az általános méréssel. Mindkettőnél azonban az általános mérésnél nagyobb 240'

Next

/
Oldalképek
Tartalom