Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
szelvényeknél, akkor a sebességábra sem köt a nullába. Ilyen esetben az egymás után következő két szélső függély sebességét összekötő vonalat hosszabbítjuk meg, vagy esetleg vízszintesen vezetjük ki a határoló függőlegesig. A jegyzőkönyvben időnként a szélső vagy más függélyről megjegyzik, hogy ott a műszer nem forgott, vagy a vízmozgás örvénylő volt. Ilyen esetben a megjelölt függélyhez az indulási sebességet rakjuk fel és a partig nullára csökkentjük a sebességet még abban az esetben is, ha függőleges oldalfal határolja a szelvényt. A víz széle előtt akkor csökkentjük a sebességet nullára, ha a jegyzőkönyvben kifejezett utalás van arra, hogy azon a részen a víz áll. Kellő számú függély mérése esetén a sebességeloszlás viszonylag könv- nyen és egyértelműen meghatározható. Mérésre kevésbé alkalmas szelvény, vagy kevés függély mérése esetén azonban a sebességeloszlás megszerkesztése bizonytalanná válik és még a mérési körülmények ismeretében sem oldható meg a feladat egyértelműen. Ilyenkor hiába végezték egyébként a lehető legpontosabban a mérést, a sebességeloszlás megszerkesztésének nagy szubjektív hibája miatt az egész vízhozammérés bizonytalanná válik. Bizonyos átlagokhoz való igazodással ilyen esetekben kiegészíthető a sebességábra, de ez sohasem pótolhatja a pontos és szabatos mérést. A sebességeloszlás megszerkesztése után, a szelvényterület meghatározásához hasonlóan a lamellák középvonalában leolvassuk a sebességértékeket és a mélységek mellé írjuk. Utána minden egyes lamellába összeszorozzuk a mélységet és a sebességet és velük egy sorba egymás alá írjuk az eredményeket. A vízhozam meghatározásához a szorzatok eredményeit összegezzük és megszorozzuk a lamellák valóságos szélességével. A mélységeket cm-es, a sebességeket cm/s-os pontossággal olvassuk le. A szorzatnál 3 tizedes jeggyel kell számolni legfeljebb. Végeredményben pedig mind a szelvényterületet, mind a vízhozamot három jegynvi pontossággal számoljuk, vagyis logarléc pontossággal számolunk. A vk középsebességet a Q vízhozam és az F szelvényterület hányadosából számítjuk. A középsebesség meghatározása után a számítási űrlapon, illetve a jegyzőkönyv előlapján feltüntetjük a sebességmérés idejére vonatkoztatott S víztükörszélességet, a szelvényterület és a víztükörszélesség hányadosából számítható mk középmélységet és a mérés idejére vonatkoztatott m0 legnagyobb mélységet. EGYENLETESTŐL ELTÉRŐ PONTKIOSZTÁS SZÁMÍTÁSA Az egyenletestől eltérő pontkiosztásnál a függély középsebességet természetszerűleg nem lehet meghatározni, mint egyszerű számtani átlagot. Itt az egyes pontok forgásszámát a hozzájuk tartozó mélységbeli sávszélességekkel kell súlyozni és a súlyozott értékek átlagát kell számítani. Geometriailag a fordulatszám ábra poligon oldalát egyenessel helyettesítjük úgy, hogy az egész ábra területe azonos maradjon. A számításnál a függélysebesség ábrát trapézokra bontjuk és ezeknek a résztrapézoknak a területét számoljuk, majd összegezzük azokat. Végül 239
