Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
az előzőek szerint igen nagy körültekintést, alapos meggondolást és gondos munkát igényel. A szükséges körültekintés és gondosság mértékére jellemző lehet az a meggondolás, hogy a jelenlegi kisméretű műszerek az ilyen kisméretű vízfolyásokhoz úgy viszonyulnak, mint ahogy az 50—100 m nagyságú műszerek viszonylanának a Duna nagyságrendű vízfolyáshoz. A gépi adatfeldolgozás céljára végzett mérések szempontjait a II. 4.1.4. fejezetben ismertettük (II—4.45. ábra). A helyszínen a mérés a jegyzőkönyv adatainak gondos ellenőrzésével, az esetleges hiányosságok pótlásával és a mérőfelszerelés elesomagolásával fejeződik be. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vízállásészlelések rá legyenek vezetve a jegyzőkönyvre a mérés elején és végén egyaránt. Ne legyenek olvashatatlan, félreérthető bejegyzések. Kétes esetben, vagy ha indokolatlan sebességváltozás látszik a mérési adatokból, akkor a kérdéses pontokban a mérést meg kell ismételni. A mérési nap befejeztével, vagy szükség esetén a mérés befejezése után pormentes helyen, nyugodt körülmények közt el kell végezni a forgóműves sebességmérő gondos tisztítását. A műszer karbantartása a használt olaj kiöntésével kezdődik. Utána a műszer olajjal érintkező részeit szétszedjük és jó nedvszívó képességű, nem bolyhosodó, pormentes, tiszta törlő kendővel szárazra töröljük. A tisztításnál nagy gondot kell fordítani arra, hogy az alkatrészeken por és iszapszemcsék ne maradjanak. Különleges gondossággal kell végezni a csapágyak szétszedését és tisztítását. A csapágyakat három részre bontjuk, (külső, belső gyűrű és golyókosár), majd mindegyiket felfűzzük a törlő kendőre és azon addig forgatjuk, amíg azok fényesek, szárazak és az iszapszemcséktől mentesek lesznek. Ennek a munkának az ideje csapágyanként 5—10 perc között mozog. A csapágyak összeállítása után meg kell győződni arról, hogy azok könnyedén, akadozás mentesen forognak. Ameny- nyiben akadozást észlelünk, akkor a tisztítást addig kell ismételni, amíg az akadozás megszűnik. A csapágyak tisztítására a külföldi előírások szerint koncentrált alkoholt vagy széntetrakloridot alkalmaznak. Erre főleg akkor van szükség, ha a csapágyak nem szedhetők szét (Ott Minor műszer). Ilyenkor a csapágyakat erős vízsugárral kell megtisztítani a szennyeződésektől, majd alkoholban erős rázással át kell öblíteni és meg kell szárítani. Az öblítést és szárítást legalább kétszer meg kell ismételni, hogy a vízrészecskék eltávozzanak a csapágyból. Ugyanilyen eljárással kell a műszereket megtisztítani, ha huzamosabb időn keresztül üzemen kívül helyezzük azokat. A műszereket a gondos összeszerelés után nem töltjük fel olajjal, csak közvetlenül az újabb használat előtt. A gondos kezelés elmulasztása az összehasonlító mérések szerint 0,5 m/s-nál kisebb sebességek esetén fokozatosan növekvő szabályos hibát okoz. A hiba nagysága 0,2 m/s sebesség alatt meghaladja a 15—20%-ot. Ezért a műszer tisztítása nem tekinthető a mérés másodrendű kérdésének, hanem a hazánkban gyakori kis sebességek miatt a mérések megbízhatóságának alapvető követelménye. A mérőszemélyzet gondos kioktatása a műszer tisztítására és annak folyamatos ellenőrzése a megbízható mérések nélkülözhetetlen feltétele. 236
