Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

4.3.8 A mérési eredmények értékelése

A szelvényfelvétel és a sebességmérés adataiból elvileg a vízhozam, az ún. vízhozamtest (II—4.52. ábra) térfogatának kettős integrálásával számítható.

A gyakorlatban a vízhozam számítása kétféleképpen történik aszerint, hogy a mérést egyenletes pontkiosztással, vagy pedig valamilyen különleges ok következtében az egyenletestől eltérő kiosztással végezzük.

EGYENLETES PONTKIOSZTÁSÜ MÉRÉS SZÁMÍTÁSA

A számítás részei a következők:

a) a függélyközépsebességek meghatározása,

b) a szelvényterület meghatározása,

c) a sebességeloszlás megszerkesztése,

d) a vízhozam meghatározása,

e) a középsebesség számítása.

A függély középsebességének számítására számítási űrlapot célszerű rendszeresíteni. Az űrlapnak tartalmaznia kell: a mérési jegyzőkönyv összes jellemző adatát, hogy a jegyzőkönyv és az űrlap azonosítása mindenkor könnyen megtörténhessen; a mérés eredményét feltüntető rovatokat — vízhozam, középsebesség, esetleg vízszínesés, szelvényterület, víztükörszélesség, középmélység, legnagyobb mélység — könnyen szembetűnő helyen; a számítási részt, melyben a következő rovatoknak kell lenni: a függély száma és távolsága a szelvény „0” pontjától, a mérési pontok mélysége, a mért fordulat, a mérési időtartam, az egy másodpercre eső fordulatszám és a sebesség. Ezeket az adatokat a jegyzőkönyv is tartalmazhatja (II—4.43. ábra).

A számítás a mérési adatok másolása után a fordulat és a mérési időtartam osztásával kezdődik, vagyis az egy másodpercre eső fordulat meghatározásával. Ezt az osztást minden mérési pontnál el kell végezni. Az osztásokat logarléc pontossággal célszerű végezni. Az osztások eredményét íüggélyenként összegezni kell, majd az összegeket a függélyhez tartozó mérési pontszámmal el kell osztani, vagyis minden egyes függélynél az egy másodpercre eső fordulatszámok számtani átlagát kell meghatározni. Az átlagértéket három jegyű pontossággal célszerű meghatározni. A függély középsebességet a közepes fordulatszámból a hitelesítési egyenlet segítségével határozzuk meg.

A hitelesítési egyenlethez minden esetben hozzátartozik annak a sebességnek az értéke, melynél a műszer megindul, vagyis az ún. indulási sebesség és a hozzátartozó indulási fordulatszám. Jellemző ezenkívül annak a sebességnek az értéke, ahol már megbízhatóan mér a műszer, vagyis megközelítőleg ott, ahol a hitelesítési pontok relatív szórása 1% körüli értékre csökken.

A hitelesítési egyenlet lehetővé teszi a sebesség mm/s pontosságú meghatározását. A számításhoz azonban a legtöbbször elégséges a cm/s-os értékek meghatározása. Az így meghatározott sebesség értékelésénél min237