Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján
Kisvízfolyásoknál a rohamos vízszintváltozások lehetőségére tekintettel nagy figyelmet kell fordítani a mérési munka meggyorsítására. Ezt természetesen nem a mérési pontok számának vagy mérési idejének csökkentésével, hanem a közbenső munka gyorsításával és zökkenőmentessé tételével kell elérni. Ehhez a mérési felszerelést a szokottnál gondosabban készítjük elő, az áthidalást minél alacsonyabbra választjuk és a jegyzőkönyvet a mérés közben folyamatosan töltjük ki. Gyorsítja a mérést még a fordulatonként jelző műszer használata és az elektromos jelszámláló-be- rendezés alkalmazása. Partról való mérés. A 2,0 m-nél kisebb szelvényszélesség lehetővé teszi, hogy a méréseket áthidalás nélkül is el lehessen végezni a partról benyújtott rúdról. A mérés látszólag nem különbözik az eddigiektől, de gyakorlatilag azoknál lényegesen kisebb pontosságú és sok esetben teljesen megbízhatatlanná is válik. Ugyanis nem biztosítható a mérőrúd szilárd és függőleges elhelyezése és a függélyek és mérési pontok távolságának megtartása. Alkalmazására csak burkolt vagy egészen szilárd talajú meder esetén kerülhet sor, ha semmiképpen sem sikerül áthidalást biztosítani. Ilyenkor önbeálló műszer használata a célszerű, mivel a rögzített műszer irányát nem tudjuk ellenőrizni. A rúd függőlegesen tartására a lehetőséghez képest igen gondosan kell ügyelni. Mérés vízben állva. Szóba jöhet esetleg a partról való mérésnél a középső függély megméréséhez. Ilyenkor gondosan ügyeljünk arra, hogy a legkisebb helyet foglaljuk el a szelvényből és csak a legkisebb sebességű részekben okozzunk változást. Az általános, szabályosnak tekinthető szelvényalaktól eltérő, kis mélységű, viszonylag nagy sebességű szelvényeknél általában elfogadható mód a vízben állva való mérés, amennyiben áthidalásra nincs lehetőség. A mérést kifeszített szelvénykötél mellett úgy kell végezni, hogy a vízfolyást minél kevésbé zavarjuk. Először a partról végezzük el a szélső függély mérését, majd a vízfolyásnak minél kisebb felületet mutatva, vagyis arccal a part felé fordulva végezzük a további méréseket, a műszert a rúddal kartávolságnyira magunk elé tartva. Ugyanakkor mindig úgy fordulunk, hogy a műszer legyen a nagyobb sebességű helyen, vagyis mindig a legkisebb sebességű helyen álljunk. A műszer helyes irányának a megtartása ebben az esetben meglehetősen nehéz, a rúdnak nincs szilárd tartása, a mérés alatt besüllyed a talajba és a sebességeloszlás megváltozik a mérőszelvénybe állás miatt. Ezek miatt a mérés pontossága elég kicsi. A partról való mérés és a vízben állva végzett mérés minden esetben csakis szükségmegoldás. Kisvízfolyásoknál pontos mérés végzésére egyik sem alkalmas. Egészen kis szelvényekben a mérés elvi része nem különbözik a nagyobb szelvények mérésétől, de a mérés eszközének szükségszerűleg lényegesen kisebbnek kell lennie és a mérés fokozott gondosságot igényel. Az egészen kis vízfolyások sebességmérésének pontosságát a következő tényezők csökkentik: 234
