Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

vények alakja, a meder anyaga és nagysága határozza meg a hibák nagy­ságrendjét. A hibahatárokon belül a mérés módja szabja meg a hiba mér­tékét, ha a szelvényfelvételnél és a keresztszelvény ábrázolásánál az elő­írásokat megtartjuk. A II—1. táblázatban közölt adatok a szelvény nagyságának, alakjának és a mérési módnak a függvényében adják meg a hibák határait átlagos körülményeket feltételezve. Amennyiben nem a megfelelő mérőeszközt alkalmazzuk, a meder erősen tagolt, a meder átlagosnál iszaposabb, vagy kisméretű szelvénynél nagy hullámzás van, akkor a hibák nagyobbak is lehetnek. Különösen kisméretű szelvényeknél kell igen gondosan és nagy körültekintéssel végezni a mérést, illetve a szelvényt úgy kell kiválasz­tani, hogy a hibaforrásokat lehetőleg elkerüljük. Szélső pontosságra való törekvésnél kis szelvények esetében négy­szögszelvényű, sima burkolatú szelvényt kell választani, vagy készíteni, és a szelvényben a sebesség 0,5—1,5 m/s-os határok közt legyen. Sima víz­felszín és 0,1—1,0 mm-es hibájú méretmeghatározás esetében a szelvény- terület 0,5—1,0%-os hibával mérhető meg. Burkolatlan, nem szabályos alakú, kis méretű szelvények meghatározásának hibája (2—8%) arány­talanul nagyobb, mint az előző esetben, ezért burkolatlan, kisméretű szel­vényben lehetőleg ne végezzünk mérést. Közepes méretű medrek esetében is lehetőleg burkolt legyen a szel­vény, de legalább is szilárd, kevéssé tagolt szelvényt kell választani. A burkolat ebben az esetben már lehet egyszerű kőburkolat, vagy más szokásos burkolat is. Amennyiben a mérés rúddal, nem magas áthidalásról történik, akkor a hiba 1—2% közt marad. A kedvező feltételektől való eltérés ebben az esetben már növeli a hibát. A meder iszaposságának hatá­sáról azonban minden esetben célszerű meggyőződni, mert szabályos hibát okoz és kis mélységek esetében az általa okozott hiba nagyobb lehet a fel­tételezettnél. Egészen laza iszapnál az iszapréteg vastagságának 80%-a is szerepelhet hibaként a mélységmérésben és még kemény talaj esetében is számolni kell 1—2 cm-es hibával. Ezek segítségével számítható a szel­vény középmélységnek ismeretében a várható hiba szabályos része. Ugyanakkor azonban a feliszapolódás, vagy a laza mederanyag véletlen jellegű hibát is okoz. Emiatt 2%-nál kisebb hibára burkolatlan, közepes nagyságú szelvény esetében nem lehet számítani. Nagyméretű szelvényeknél áthidalásról való mérésnél, 5 m-nél na­gyobb mélységek esetében a hibák nagyságrendjét az áthidalás magassága és a vízfolyás sebessége határozza meg elsősorban, vagyis a leeresztő kötél függőlegestől való eltérése. Nagyobb sebességeknél (2,0 m/s felett) és kis súlyok (50 kg alatt) alkalmazásánál ez a hiba a mélységmérésben m nagy­ságrendű is lehet. Éppen ezért ilyen esetben nehéz, áramvonalas súlyokat kell alkalmazni a lehető legvékonyabb, de kellő teherbírású leeresztő­kötéllel és meg kell határozni a kötél függőlegestől való eltérését és a II—4.46. ábra segítségével a mélységeket javítani kell. A hiba nagysága ebben az esetben még 2% körül marad. Egyébként, különösen kis mélysé­gek és nagy sebességek esetében a hiba gyorsan növekszik, 5 m-nél kisebb mélységeknél a hiba a táblázatban megadott 8%-ot lényegesen meg is ha­ladhatja. 9 Vízhozammérés 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom