Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
Elterjedése a pusztai tölgyessel együtt. A 2. Nyírség erdőgazdasági tájban 9000 ha (ERSZA 1990), a 8. Duna-Tisza közi homokháton 4000 ha, a többi alföldi erdőgazdasági tájon összesen nem éri el az 1000 ha-t. Az 1960. évi (DANSZKY I. 1963) 27 500 ha-os homoki tölgyes elterjedési területet az ökológiai vizsgálatokkal nem lehet igazolni. Ki kell emelni, hogy a 8. Duna-Tisza közi erdőgazdasági tájnak csak az északi sávjában (Pesti hordalékkúp-síkság, Pilis—Alpári-homokhát kistájakon) lévő kocsányos tölgyesek nagyobbik része gyöngyvirágos tölgyes. A gyöngyvirágos tölgyesek termőhelye: A termőhelyi adottságok az erdő számára megfelelőek. A légnedvesség átlaga 48-53% (július 14 órai), a zárt erdő kialakulását lehetővé teszi. Az évi átlagos középhőmérséklet 9-10 °C, az évi átlagos csapadék 550-600 mm. A téli félév csapadéka 220-260 mm közötti. Valamennyi éghajlati elem területi és időbeli ingása jelentős, de nem olyan mértékű, hogy a zárt erdő létét veszélyeztetné. Erdészeti klímakategóriája: kocsánytalan tölgyes, ill. cseres klíma. A hidrológiai viszonyok a zonális gyöngyvirágos tölgyeseknél feltehetően nem játszanak szerepet. A Nyírségben a kovárvány rétegek vízduzzasztó hatása kedvezően befolyásolja a termőhelyük vízgazdálkodását. A Duna-Tisza közén az időszakos vízhatás jelent az erdő számára többletvizet. Erdészeti hidrológiai kategóriája: többletvízhatástól független időszakos vízhatású. Az Alföldön a gyöngyvirágos tölgyesek a következő talajokon találhatók:- rozsdabarna erdőtalaj, középmély, vagy mély homokos, homokos-vályogos termőrétegén;- kovárványos barna erdőtalaj középmély, vagy mély homokos kovárvány- csíkos termőrétegén (másodlagos kialakulás). A nagykőrösi és pusztavacsi időszakos vízhatású réti erdőtalajokra ráhúzódik a gyöngyvirágos tölgyes és a rozsdabarna erdőtalajjá alakulás megindult. A gyöngyvirágos tölgyesek az Alföld értékes erdői. A fatermőképességük jó. A többletvízhatástól független termőhelyeken hektáronként az átlagnövedék 8-9 m3. Ez tájékoztató adat, mert a gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek szétválasztása az erdőtervekben bizonytalan. A gyöngyvirágos tölgyesek termőhelye mezőgazdasági művelésre (az erdő kitermelése után) alkalmas, de termőképessége a humusz csökkenésével arányosan viszonylag gyorsan romlik. Ezeken a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területeken történtek az akáctelepítések. A nyírségi erdők (35,5 ezer ha) 89%-a kocsányos tölgy volt még száz évvel ezelőtt (BEDŐ A. 1896). Ma a 106 ezer ha erdőből mindössze 9500 ha a tölgyes. A hajdani kocsányos tölgyesek leromlott termőhelyére visszatelepíteni a kocsányos tölgyest csak nagyon korlátozott mértékben lehet; viszont az akácosok jól növekednek, fa és nektár hozamuk jelentős értéket képvisel. Pusztai tölgyes (Festuco [rupicolae]-Quercetum roboris) SOO 1937 Más néven: „nyílt homoki tölgyes” (JAKUCS P. 1981), ill. a Duna-Tisza közén a „nyáras homoki-tölgyes” (Festuco-Populo-Quercetum roboris) SOO R. 1972, SIMON T. 1990. Cönológiai és ökológiai vizsgálata és értékelése az alföldfásítás érdekében fontos feladat. A pusztai tölgyesek a gyöngyvirágos tölgyesekkel keverten a gyengébb vízgazdálkodású területek többletvízhatástól független durva homokon kialakult rozsdabarna erdőtalajon (SZODFR1DT 1. 1991) és kovárványos barna erdőtalajo91
