Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

Kisalföld

Középhegység

Nagyalföld

Isit

32. ábra. A Duna-völgy hossz-szelvénye a pleisztocén üledékek helyzetével (szerk.: PÉCSI M.). - a = alacsonyabb teraszok: 1 = a Duna 0 pontjának görbéje; 2 = az I.sz. terasz, ill. a magas ártér szintje; 3 = Il/a. sz. terasz, újpleisztocén végi(würm); 4 = Il/b. sz. terasz, újpleisztocén eleji(würm); b = magasabb teraszok: 1 = a Duna 0 pontjának görbéje; 2 = III. sz. terasz, középpleisztocén (riss); 3 = IV. sz. terasz, idősebb pleisztocén (mindéi); 4 = V. sz. terasz, ópleisztocén (günz); 5 = VI. sz. terasz; pliocén végi-pleisztocén eleji (Duna-fázis); 6 = VII. sz. terasz, pliocén végi. - A Kisalföldön és az Alföldön a Duna 0 pontja alatt az egyes teraszok kialakulásával egy fázisban lerakódott hordalék

helyzete sematikusan

A fiatal szerkezeti mozgások határozták meg a Dunántúl DK-i részének mai vízhálózati képét is. A Bakony EK-i előterében, a Balaton árkának csapásirányában további siillyedék jött létre Berhida-Várpalota és Székesfehérvár között. Ez az ún. Fejér megyei Sárrét a Bakonytól K-re kifolyó vizek központja lett, miután magához vonta az addig konzekvensen DK-nek haladó Sédet és a Móri-árokból a Gaját. Ezek a süllyedőket közös néven, mint Sárvíz hagyják el, és szerkezeti irányoktól meghatározott merev futással keresztezik a Mezőfóldet, sőt kezdetben még a mai Duna-völgyet is Szekszárdtól K-re. A Sárrét süllyedőké idősebb a Balatonnál, mivel a Séd korábbi mederanyaga áthalad a Balaton K-i medencéjén. Tehát a Sédnek előbb el kellett hagynia ezt a folyásirányt, mert különben a Balaton mellékvize maradt volna.

A harmadik süllyedők a Vértes és a Velencei-hegység között (a Zámolyi- medence) és az utóbbinak az előterében jött létre. Ez a Velencei-tó, amelynek lefolyása a mocsaras Seregélyesi-öblözeten át a Sárvízhez csatlakozott.

A Mecsek és környéke pleisztocén kori kiemelkedése útját állta a Somogyból addig K-nek lefolyó vizeknek, és így azok - mint a Kapos és a Koppány - E-ról kénytelenek megkerülni a Tolnai-Hegyhát dombsorát. A kerülő É-i végén, Simontornya térségében összefolynak a Balaton lefolyásából képződött Sióval. Ezzel együtt a Hegyhát K-i oldalán haladnak D-re, ahol a Sárvízzel összetalálkozva torkolltak az Alföld pleisztocén Dunájának a mainál jóval K-ebbre haladó vizéhez.

68