Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

28. ábra. Az évi átkaroló középhőmérsékleti értékek eltérése a bemutatott periódusok átlagától

(WAGNER M. szerint)

érzékenységét CZELNAI R. (1980) számszerűsítette a 3. táblázatban, rá mutatva az egyes gazdasági ágazatok nemzeti jövedelemtermelési (GNP) sorrendjére, súlyára (a oszlop), az éghajlati érzékenység sorrendjére (b oszlop), valamint a becsült és százalékban kifejezett általános klímaérzékenységre (c oszlop).

3. táblázat. Az egyes gazdasági tevékenységek klímaérzékenységének sorrendje (összeáll: CZELNAI R.)

Gazdasági tevékenység

a

b

c(%)

Mezőgazdaság és erdészet

2

1

60

Építőipar és településfejlesztés

5

2

13

Energiafelhasználás

3

4

13

Közlekedés és szállítás

6

5

4

Turizmus és üdülés

7

6

3

Vízgazdálkodás, vízellátás

8

3

3

Kereskedelem

4

7

2

Ipari tevékenység

1

8

2

Jelmagyarázat: a = GNP sorrendje; b = éghajlat-érzékenységi sorrend; c = az egyes ágazatok becsült klímaérzékenysége százalékban kifejezve.

Amint látható, térségünkben a mezőgazdasági tevékenység kiemelkedően függ az éghajlattól és időjárástól, s nyilvánvalóan ezek változásától is. Egy jelentős mértékű globális felmelegedéssel együtt járó regionális klímaváltozás (emelkedő hőmérséklet, csökkenő csapadékmennyiség, fokozódó aszályhajlam stb.) következményeként természetesen felborulhat a 3. táblázatban közölt érzékenységi sorrend, elsősorban az éghaj56