Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
27. ábra. Az É-i féltekére számított évi középhőmérséklet eltérései az átlagtól (SZÁSZ G. szerint) C° „ számottevő változásoknak, avagy az üvegházgázok ösz- szetétele megváltozásának. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szerteágazó emberi tevékenység mindenképpen kihat a klímára, pozitív és negatív hatásokat egyaránt előidézve, ám ezek a klíma- változások a jelenlegi vizsgálati módszerekkel, ill. a rendelkezésre álló adatbázis alapján nehezen kimutathatók és számszerűsíthetők, főként akkor, ha egy-egy emberi tevékenység klímakövetkezményét külön-külön is ki akarjuk mutatni. Másrészt már az is nehézségekbe ütközik, ha a globális klímaváltozásokat (ami még csak-csak kimutatható) regionális méretekben is értelmezni, sőt kvantifikálni kívánjuk. Igaz, ez utóbbi témakörben a hazai szakirodalomban is találunk biztató eredményeket (MIKA J. 1988, 1991, 1993; SZÁSZ G. 1993; VARGA- HASZONITS Z. 1993; FARAGÓ T. et al. 1991) a Kárpát-medence éghajlatának múltbeli és ajövőben várható változásairól. Az éghajlatkutatásokat áttekintve FARAGÓ T. (1981) már két évtizeddel ezelőtt megállapította, hogy bizonyos időskálán egyes éghajlatot befolyásoló hatások meghatározóbb szerepet játszanak, a különféle folyamatok azonban egyrészt átfedik egymást, másrészt egy olyan közegre - a légkörre - hatnak, amely maga is rendkívül összetett, s a külső hatásokra bonyolult és egyáltalán nem lineáris belső folyamatokkal válaszol. Ezért a klasszikus klimatológiai módszerekkel nem is válaszolhatók meg az alföldi éghajlatmódosulással kapcsolatban felmerült kérdések. Az éghajlati rendszer összetettsége miatt a numerikus éghajlati modellezés ma az egyetlen lehetőség az összefüggések és kölcsönhatások folyamatukban történő feltárására. A számításba vehető vizsgálati modellek hierarchiája a legegyszerűbb egydimenziós energiaegyensúlyi modellektől (SZŰCS Zs. 1992) a háromdimenziós, sokoldalúan parametrizált cirkulációs modellig terjed (SCHNEIDER, H. S. 1977). Ezek a modelltípusok azonban feltételezésekre (pl. kétszeres CCF) és peremfeltételek felállítására alapozódnak, vagy a múltból rendelkezésre álló éghajlati analógiák elemzésére támaszkodnak és általában globális, de legfeljebb kontinentális léptékben alkalmazhatók. A mi kérdésfelvetésünkre tehát a numerikus modellezési módszer nem alkalmazható. A klímaérzékenységi vizsgálatok kapcsán röviden ki kell térnünk itt arra is, hogy a környezet és a gazdaság mennyire érzékeny a klímaváltozásokra, hiszen ez is része az éghajlat-visszacsatolási mechanizmusnak. A folyószabályozási munkálatokkal érintett alföldi területeinken elsősorban a mezőgazdaság (kiemelten a növénytermesztés és a rét-legelő) érintett az éghajlatváltozások által. A gazdaság egyes ágazatainak klíma55
