Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
Éghajlati rendszerünk ugyanis nemcsak a külső rendszerek (természeti és emberi tényezők) befolyása alatt áll, hanem számos visszacsatolási mechanizmus is kihat a rendszer működésére. A visszacsatolási folyamatok közül a fizikai tényezők az éghajlati rendszeren belül hatnak, s előidézői általában az atmoszféra-óceán-krioszféra rendszer működési mechanizmusai, fizikai folyamatai. A levegőkémiai visszacsatolás a bioszféra által adott válaszok összessége. Ide sorolhatók többek között az üvegház-gázok forrásaiban és nyelőiben bekövetkezett változások, továbbá a területhasznosítás megváltozásának következtében előálló felszíni tulajdonságok (albedo, párolgás), növényállomány, felszíni minőség (víz, mocsár, kiszáradó felszín stb.) megváltozásai. A légkörfizikai és a biogeokémiai folyamatok, éghajlati visszacsatolódások közül legjelentősebb a vízgőztartalom, a hó- és jégtakaró, a sugárzást befolyásoló felhőzet, a széndioxid, a metánok és egyéb nyomgázok időbeli változásainak hatása az éghajlat- változásra. Ezek közül legnagyobb szerepe a vízgőz visszacsatolási mechanizmusának van, ami úgy jön létre, hogy a légkör napjainkban tapasztalható melegedése révén az atmoszféra vízgőztartalma növekszik és a vízgőz - mint üvegházhatású anyag - a kezdeti állapotváltozást, azaz a melegedést tovább növeli (ezt pozitív visszacsatolásnak nevezzük). Ez a jelenség játszódhatott le az ármentesített és lecsapolt alföldi területek mezoklímájában is. A vízgőzvisszacsatolás jelentőségéhez még a mezoklíma nagyságrend esetén sem férhet kétség, hozzáfűzve, hogy a hatás nagysága csak bizonytalanul mérlegelhető, számszerűsítése majdnem megoldhatatlan, részben a szükséges idősorok hiányában, részben mert a légköri vízgőz sugárzási tulajdonságainak modellezése számos nehézséggel terhelt. Hogy a vízgőznek mekkora szerepe van az éghajlati visszacsatolási mechanizmusban, arra meggyőző számadatokat közöl LASHOF, D. A. (1989), aki egyszerűsített éghajlati modellek alapján adta meg az alábbi számértékeket: Fizikai tényezők Visszacsatolási mértékszám vízgőz 0.39 jég- és hófelszín 0.12 felhőzet rendszer 0,09 Biogeokémiai tényezők metánhidrátok 0,10 troposzférikus kémia-0,04 óceáni kémia 0,008 mocsarak, rizsföldek metánja 0,016 C02 trágyázás-0,02 óceáni biofolyamatok 0,06 vegetációs folyamatok 0.05 Itt a mínusz előjel negatív visszacsatolásra utal. Amint látható, a vízgőznek kiemelkedő szerepe van, ezért első lépésként a csapadék idősoroknál érdemes egy kicsit elidőzni. Az Alföld ármentesítésére, ill. egyes részterületeinek lecsapolására fizikailag érzékeny lehet az uralkodó szél irányába eső távolabbi térség csapadékrendszere, ami részleteiben nem kimutatható. A térségben azonban rendelkezünk egy klímaállomással, 51
