Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

24. ábra. Négy egyesített állomás (Magyaróvár, Budapest, Szeged, Debrecen) évi és nyári csapadék összegei, valamint a napfoltok relatív száma (RÉTHLY A. után)

siet is megjegyezni, hogy „...aki ennek a görbének a láttára mégis az Alföld éghajlata egyirányú forróvá válásáról beszél, s fenntartja elsivatagosodási állítását, azt sajnos, meggyőzni nem lehet.... Nem akarom azt kutatni, hogy milyen törvényszerűséget lehet kimutatni a két görbe alapján a telek és nyarak hőmérsékleti váltakozását illetőleg, csak arra óhajtok rámutatni, hogy semmiféle egyirányú eltolódásról nem lehet szó.” Összefoglalva RÉTHLY tárgybeli vizsgálatait és következtetéseit, az szűrhető le, hogy a hazai ármentesítések a makroklímában (regionális méretekben) számszerűen kimutatható egyirányú változásokat nem idéztek elő, a vízháztartási feltételekben bekövetkezett számottevő változások azonban meg nem cáfolható módosulásokat okoztak a mikroklímákban és a helyi klímákban. Ennek mértéke és iránya azonban csak fizikai úton történő következtetések révén tárható fel.

Fölmerülhet még a gondolat, hogy a vízszabályozásokat megelőző időszak (a XVIII. sz. vége, ill. a XIX. sz. eleje) klímájának összehasonlító elemzéséhez megfelelő forrásmunka lehetne RÉTHLY A. (1962, 1970) „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon” c. kétkötetes munkája, ám már a mű címe is utal rá, hogy ezekben a szakkönyvekben elsősorban az éghajlati szélsőségekre, időjárásunk változékonyságára kaphatunk információt, nem pedig az éghajlatváltozásra és- ingadozásra.

2.3. Hazai klímaérzékenységi vizsgálatok az utóbbi évtizedekben

A klímaérzékenység taglalása során nem kerülhető meg a nehézség, amely abból adódik, hogy a megváltozott táj éghajlati következményei visszahatnak a táj komponenseire, az ott zajló folyamatokra, azaz működik a visszacsatolási mechanizmus, ami tovább bonyolítja az emberi beavatkozás éghajlati következményeinek számszerűsítését.

50