Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
58. ábra. Magyarország jelenlegi vízhálózata (Magyarország Nemzeti Atlasza után). - 1 = a Duna- Tisza vízválasztója; 2 = mellékfolyók vízválasztója rovására mert a mederbe való bevágódás ugyancsak csökkentette a szintjüket. Ez a nagyobb eséstől kiváltott energianövekedés eredménye. A megnövekedett esés és sebesség miatt a szabályozott folyók korábbi vízhozamaikat is felülmúlták a hasonló vízállások mellett. Ezt másként úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hasonló vízhozamok ma alacsonyabb vízállások mellett vonulnak le. A folyók vízszint-különbségeinek - az amplitúdónak - a megnövekedése egyebek mellett azt is előidézi, hogy a medreket kísérő sávban, ahol a talajvíz és a folyóvíz közvetlen kapcsolata kimutatható, tehát ameddig az ún. partiszűrésü talajvíztípus uralkodik, megnövekedett a vízmozgás intenzitása. Ennek iránya a folyók árvizei idején / 6/a. táblázat. A tiszai nagy- és kisvíz.sz.intekben beállott változások (LÁSZLÓFFY W. után) Vízmérce Az árvízszint A kisvízszint A vízjáték megváltozása a szabályozások következtében, cm Vásárosnamény-90- 185 95 Tokaj + 90-95 185 Szolnok + 150- 100 250 Csongrád + 240- 190 430 Szeged + 275-95 370 185
