Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

IV. RÉSZ AZ ELVÉGZETT TERMÉSZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁLATOK ÖKOLÓGIAI HATÁSAI

vetkezményeként az Alföld kiszáradását és az aszály általánossá válását. SZÁSZ G. (1992) szerint e feltételezés fizikailag ugyan nem alaptalan, a térség makioki imájára vonatkozó következtetés azonban nem helytálló. A talajfelszín közelében (néhány 10 m- ben) időszakosan és esetenként (általában a korábbi vízborítások, áradások időszakában két-három hónapon át, de nem minden esztendőben) valóban csökkent a levegő abszolút és relatív nedvességtartalma a vízjárta időszakokhoz viszonyítva, az Alföld csapadékviszonyaira azonban a Tisza szabályozása nem gyakorolt bizonyítható mértékű hatást, amit számos éghajlatkutatási munka alátámasztott már (RÉTHLY A. 1936; RÓNA ZS. 1936; KOFLANOVITS E. 1977; SZÁSZ G. 1992).

Mielőtt a folyószabályozással együttjáró ármentesítések mikro- és mezoklimatikus következményeire kitérnénk, célszerű e helyütt is röviden elemezni az ármentesítések vélt helyi csapadék csökkentő hatását.

A számításoknál abból kell kiindulnunk, hogy a vízborított területről, ill. a nedvességgel telített talajból a párolgás potenciális mértékű, míg az ármentesített, kiszáradó talajból ennél kisebb. A vízjárta területekről tehát valóban több pára került valaha a légkörbe, mint az ármentesített területekről. Fizikailag és matematikailag ez egyértelműen igazolható, ha felírjuk a két különböző típusú (elárasztott, ill. ármentesített) térség vízháztartási egyenletét az alábbiak szerint:- vízjárta terület: ATVv = Cs + Fvo - (ETt + Iv + Fve),(l)- ármentesített terület: ATVá = Cs - (ET2 + I* + Fáe),(2)

ahol Cs a csapadék,

ET,a vízjárta terület potenciális evapotranszspirációja,

ET2az ármentesített terület tényleges evapotranszspirációja,

Fvoa felszíni (árvízi) odafolyás (elöntés),

Fve, Fáea felszíni lefolyás a két területtípusról,

Iv,Iáa mélységi elszivárgás a két területtípuson,

ATVv, ATVá a gyökérzóna vízkészletváltozása a vízjárta, ill. ármentesített területen.

Feltételezve, hogy az egyenletet az elöntés időtartamára - amikor (ET, = PE, ill. ET2 = ET) - és sokévi átlagra vonatkoztatjuk (azaz ATV! = ATVá, Iv = Iá), a két összefüggés az alábbiakra egyszerűsödik:

Cs + Fvo - Fve = PE, (3)

Cs - Fäe = ET. (4)

Látható, hogy a két területtípuson kétféle vízháztartási egyenlet érvényes. A (3)-as egyenlet szerint az is látható, hogy a vízjárta területen a PE rendelkezésére áll a területre lehulló csapadékon kívül a felszíni lefolyással (Fvc) csökkentett árvízi elöntés (Fv0). E területeken a folyamatosan rendelkezésre álló víztöbblet miatt egy bizonyos időszakban a párolgás potenciális, vagyis olyan mértékű, mint amennyi víz elpárolgását az ott rendelkezésre álló hőenergia lehetővé teszi. Az árvízmentesített mai mezőgazda- sági területeken viszont a tényleges párolgás még a lehullott csapadéknál is kevesebb,

172