Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

letlen talajréteg vízbefogadó képessége is javul, ami főként a kötött, réti és szikes talajoknál igen jelentős.

Német adatok szerint a 20 cm-es szántáshoz viszonyítva az 50 cm mélyen müveit talaj vízbefogadó képessége 11-14 %-kal javult, ami 10-12 mm többletvizet jelentett. Szovjet adatok szerint 5 év átlagában a 20-22 cm- es szántáshoz viszonyítva a 40 cm mélyen végzett művelés esetében a 0-100 cm-es talajréteg felvehető vízkészlete 16,3 mm-rel növekedett.

Mihályfalvy I. megállapítja azt is, hogy általános vélemény, hogy a mélymüvelés költségei rendszerint már az első évben megtérülnek, mig ha- tása 2-3 évre tehető, tehát évenkénti megismétlése szükségtelen. Felhívja arra is a figyelmet, hogy a forditásos mélymüvelés általában a mezőségi talajok esetében eredményes. A réti, de-különösen a szikes talajok esetében a mélyítő művelés csak altalaj-lazitőval engedhető meg. Ezeknél a talajoknál a mélyítő művelés, mind a többlet termést, mind pedig a raktározott vízmennyiséget illetően lényegesen hatásosabb, mint a lazább szerkezetű talajoknál, mert ezeknél gyakrabban fordul elő az ismert "eketalp" betegség.

Gábriel A. 1956-ban és 1957-ben a Földmüveléstani Tanszék kereté- ben az Agrártudományi Egyetem kísérleti terén homokos erdőtalajon végzett mélyművelési vizsgálatokat C 31]. A Mattyasovszky-féle esőztető és a Mtinz-Lainé készülékkel végzett vizsgálatai szerint az egy-két éve csak sekély tárcsázással müveit táblák viszonylagos víznyelő képessége 27-30 %-kal volt kisebb, mint a minden évben 22-25 cm mélyen szántott és egyébként szokásos módon müveit tábláké. A megelőző év őszén kormánylemez nélküli ekével 30 cm mélyen lazított és egyébként sekély tárcsával müveit táblán ez a különbség 20-22 %-ára csökkent. A három éve csak sekély tárcsázással müveit tábla víznyelő képessége már csak 1/6-1/7-e volt a minden évben szántott területen mért értéknek. Az utóbbi csak egy év adata, nem általánosítható, de jól mutatja, hogy milyenkülönbségek idézhetők elő a talajmüveléssel a talajba szivárgó viz, illetőleg a beszivárgó-lefolyó viz arányában.

A minden évben végzett mélyszántás kedvező hatásának, a nagyobb viz - nyelő képességnek az a magyarázata, hogy a 22-25 cm mélyen fellazított talajban sok nagy, nem kapilláris hézag képződött. A sekély tárcsázás hatására viszont csak 6-8 cm mélységig képződtek ilyen, sok viz befogadására képes, nem kapilláris hézagok. A tájékozódó jellegű vizsgálatok szerint a szántott területen mind a 0-10, mind a 10-20 cm-es rétegben mintegy 10 %-kal nagyobb volt a hézagtérfogat, mint a csak tárcsázott területen.

A nem rég müveit talajrétegek 18-20 sulyszázalékkal több vizet tartalmaztak áztatás után, mint az egyáltalán nem, vagy csak régebben müveitek. A kormánylemez nélküli mélylazitás hézagtérfogatot növelő hatása hamarabb eltűnt, mint 3z energikusan lazító szántásé. A mélyebben lazított talaj sok, nem kapilláris hézagával, fagyott talajban is nyelhet el vizet, mig a sekélyen lazitottban a többségben levő kapilláris hézagok ilyenkor jéggel telítettek.- 99 -