Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
Gábriel A. 1959-ben végzett vizsgálatai [32] a felásőzott, mélyen müveit baltacim parcelláknál ugyancsak a mélymüvelés kedvező hatásait mutatták. A kisérleti parcellákról a felásőzás után gyakorlatilag nem volt lefolyás. A mélymüvelés hatását ronthatja, ha jégeső vagy igen intenziv zápor beiszapolja, tömöriti a felszint. s A különböző mélységre végzett altalajlazitás termékenységfokozó hatását tanulmányozták réti agyagtalajon Sipos S. és Balogh A. [108] . Ok a te- nyészidő folyamán nedvességvizsgálatokat végeztek 100 cm mélységig növénytakaró alatt és növény nélküli parcellákon. Megállapították, hogy az altalajlazitás megjavítja a réti talaj vízgazdálkodását. A legnagyobb mennyiségben sikerült a nedvességet visszatartani a 60 cm mélységre és 60 cm távolságra történt lazítás esetében. Az ennél sekélyebben végzett lazítások az ellenőrző parcellához viszonyítva még mindig érzékelhetően növelték a talaj vízkészletét. A kisérleti adatok alapján megállapítható volt, hogy az alkalmazott mélyművelési módok a talaj agronőmiai tulajdonságain át, a kapott terméseken három éven keresztül éreztették hatásukat. Az utóhatás a lazítás utáni második évben 30-60 cm-es talajrétegben, mig a harmadik évben csupán 30-40 cm-es talajrétegben volt észlelhető. Az altalajlazitást különösen a mélyen gyökerező lucerna hálálta meg. Kedvező hatása volt azonban a mélylazitásnak a kukoricára és a zabra is. Általában megállapítható, hogy mélylazitás esetében a növények vízfelhasználása igen gazdaságos. Kovács G. vizsgálatai [56] is megerősítik az előzőekben összefoglalt eredményeket. O megállapítja, hogy a mélymüvelés hatására gyorsabb a növények gyökereinek a fejlődése, a felső talajrétegben 0-25 cm-ig csökken a gyökérzet súlya, a gyökerek az alsóbb talajréteg felé törekednek, a kedvezőbb pórustérfogat és nedvesség állapot következtében. 4 mélymüvelés hatása az évek során természetesen csökken, a negyedik esztendőben a különbségek már annyira elmosódnak, hogy öntözött réti talajokon újra mélyen kell művelni. Jelentős megállapítása még Kovács G. -nak, hogy a szántás mélységének növekedésével csökken a gyomnövények száma. Prettenhoffer I. mélyművelési kísérleteiben [86J ötéves hatásként a rozsosbükkönynél 19 %-os terméstöbbletet ért el. Összefoglalóan megállapítható, hogy a mélymüvelés igen kedvező ha- tásu. Javítja a talaj fizikai sajátságait, növeli a talajok vízáteresztő képességét és légjárhatőságát, valamint vízbefogadó képességét, és lehetővé teszi a talajszerkezet kedvező átalakulását. Jő hatással lehet a talajmüvelés a talajok kedvező irányú fejlődésére is. Jelentős a talajhibák elleni küzdelemben is, például az "eketalp" megszüntetésében. A mélymüvelés kedvezően hat a növények fejlődésére. A tápanyag felvételétől kezdve, a zöld rész fejlődéséig, a termés kialakulásáig minden területen jó a hatása. Érdekes például az a hatás, amit a gyökérfejlődés területén biztosit. A szántás mélységének a növelésével nő a gabonafélék- 100 -
