Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

meg ez a hatás a fenyőerdőkben. Nagyobb kiterjedésű erdőségben a hőtakaró a halmozódás időszakában és az olvadás kezdetén kisebb térfogatsulyu, tehát lazább, mint a bozótos és fátlan területen. Az erdők közötti kisebb-na- gyobb réteken, legelőkön, s hasonlóképpen a mezővédő erdősávok közötti területeken a hőtakarő vastag, víztartalma és térfogatsúlya is nagy. A gyér állású erdő kedvezőbb a hótakaró kialakítása szempontjából, mint a sürü erdők.

Az erdő és az erdősáv akadályozza, lassítja a felszíni elfolyást, visz- szatartja a hóolvadásből származó vizet, az esővizet, s ezzel csökkenti a felszínen és a medrekben elfolyó viz mennyiségét. Erdőkben sokszor teljesen hiányzik felszíni elfolyás. Az erdősáv területének négyszeresét-nyolcszorosát elérő területről is felfoghatja a vizet.

Az erdő és az erdősáv lehetővé teszi a talaj víztározó terének növelését. Az erdő ugyanis javítja a talajt. Humuszt hoz létre és a fák gyökerei jayitják a talaj szerkezetét. A lehulló levelek humusszá alakulnak. A humuszban gazdag erdei alomnak igen nagy a vizfelvevő és tározó képessége. Luncz C923 szerint a száraz tűlevelű humusz saját súlyának 4,15-szöröséig, a lomblevelű humusz pedig 5,38-szorosáig növekszik vizfelvétel közben.

A lombos erdő 60-70 mm csapadékot el tud nyelni. Gavrilov [92] az erdő- állományok hatását vizsgálva megállapítja, hogy a lomblevelű fafajok (elsősorban a tölgy) különösen erős hatást gyakorolnak a talajra, lehetővé téve a vízgazdálkodást elősegítő finom morzsás szerkezet kialakulását.

A fák gyökereinek szerkezetjavító hatása különösen azért figyelemre méltó, mert azok mélyebbre hatolnak, mint más növényekéi, kiterjedt csatornahálózatot hoznak létre a talajban, amely megakadályozza a talaj tömörülését. Ez a hálózat még az erdők kiirtása után is sokáig fejti ki jótékony hatását. Mindezeknek a hatásoknak az eredményeképpen az erdő növeli a talaj hasznos víztartalmát. Jelentős a szerepe természetesen az erdőnek az erózióval szembeni védelemben.

A talajfagy akadályozásával (később fagy meg a talaj, kevésbé mélyen fagy át, tovább tart ősszel és korábban kezdődik el tavasszal a beszivárgás) lehetővé teszi tavasszal nagyobb vízmennyiségek tározását a talajban.

Nehezebb feladat az erdőnek a talajvízre való hatását megállapítani. Ma sem teljesen eldöntött a vita, hogy emeli-e vagy süllyeszti-e a talajvíz - szint, illetőleg nedvesíti vagy szárítja-e a talajt az erdő.

Az erdő alatt általában eltér a talájvizszin a szántóföld, a rét és legelő alatt kialakuló talajvizszintől. Ez az eltérés is változik azonban a fafajok, az erdő életkora, az évszakok, a hosszabb nedves és száraz időszakok alakulása, az altalaj áteresztőképességi tényezője, az erdei, valamint a feltört kulturtalaj fejlődési állapota, a talaj művelési módja szerint, a ta- lajvizszin erdősítés előtti járásának megfelelően stb.

Kuzin [92] megállapítja, hogy mind a szovjet, mind a külföldi tudósok többsége megegyzik abban, hogy a talajvíz alacsonyabban áll általában a sik területeken levő erdők alatt, mint a fátlan területek alatt.- 103 -