Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
Henry C92] és Plaisance egyaránt mintegy 30 cm-ben határozták meg ezt az értéket. íjjászT92II is mutat ki ilyen különbségeket a Roth professzor által 1913 és 1914-ben Szeged-Királyhalmon végzett megfigyelései alapján. Igen gyakran azonban a 30 cm süllyedésnek kétszeresét, háromszorosát is igazolja megfigyeléseivel. Henry megfigyelte, hogy az eltérés télen határozottabb, mint nyáron. A fagyökerek által kiszárított öv ugyanis mélyebb, mint a mezőgazdasági növények által kiszárított réteg. Ősszel a mezei talaj alatt a vizszin gyorsan emelkedik, mert kevesebb vizet von el a kisebb mélységű kiszáradt talajréteg vizkapacitásáig való feltöltéséig a talajvíz felé beszivárgó csapadékvízből, mint a nagyobb mélységben kiszáradt erdei talaj. Ijjász megállapítása szerint viszont "az erdei és nyilt területi talaj- vizállások között általánosságban a tenyészidőszakban sokkal nagyobb a különbség, mint a nyugalmi időszakban". A különbség legnagyobb ősszel a legkisebb talajvizállás időszakában. Télen át és tavasszal a különbség lassan kiegyenlítődik. Szép példáját adja Ijjász az erdősítés következtében beálló talajviz- szinsüllyedésnek az izsáki (Fülöpszállás melletti) erdő talajvizszine 1935. szeptember hó 14-i elhelyezkedésének ábrázolásával. Az ábrán (22. ábra) jól látjuk az erdő által kiváltott vizszinsüllyedést. Fülöpszállás 193Í IX.14. Az erdő által kiváltott talajvizszin-süllyedés- 104 -
