Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
egyenletes, a benedvesedési él rétegről-rétegre egyenletesen nyomul előre. Heterogén (szerkezetes) talajrendszerben a benedvesedés frontja nem egyenes vonalú, a feszültségmentes hézagterek mentén a viz előretör és viszonylag nagy sebességgel halad a talaj mélyebb rétegei felé. A vizáteresztéssel párhuzamosan, az előretörési vonalak környékéről kiindulva, viszonylag lassú folyamat képében agregátumről-agregátumra terjed oldalt és lefelé a benedvesedés. A viz lefelé irányuló mozgása eleinte igen intenziv, majd a lefelé szivárgó viz mennyisége először rohamosan, később lassabban csökken. Mi itt elsősorban a második mozgástipussal foglalkozunk. Az agre- gátumra átadódó viz. ahogy mondtuk, minden irányban halad, de a gravitáció hatására mégis a legintenzivebben lefelé, s igy hozzáadódik az összefüggő feszültségmentes hézagterekben lejátszódó gyors mozgáshoz. Az agre- gátumről-'agregátumra való átadódás igen lassú és a vizáteresztés kérdésében csak alárendelt szerephez jut. A vizátadásnak ezt a módját azonban nem lehet a vizáteresztés folyamatára gyakorolt közvetett hatása miatt lekicsinyelni. A lassú vizátadás hatására ugyanis az agregátumok megnövekednek, megduzzadnak a talajban, ami a talaj pórusviszonyainak változásán keresztül a vizáteresztés csökkentésében jut kifejezésre. A feszültségmentes hézagterek egy része kapilláris pórusokká alakul át. A beszivárgási vizsgálatok rámutattak még egy további érdekes jelenségre. Azoknál a talajmintáknál, amelyeket a kutató száraz állapotban tett ki a viz hatásának, jő szerkezet és kedvező pőrusviszonyok mellett is eleinte igen rossz vizvezetést, majd később a vízáteresztő képességük átmeneti javulását lehetett megfigyelni. A jelenség oka abban foglalható ösz- sze, hogy az agregátumok között levegőzárványok húzódnak meg. A beékelődő levegőzárványok csökkentik az áteresztő felület nagyságát. A levegőbuborékok távozásával a vízáteresztő képesség átmenetileg emelkedik. A talaj duzzadó képessége a mechanikai elemek mennyiségétől, egymástól való viszonyától és ezek anyagi sajátságaitól függ. Az agyag duzzadó képessége igen nagy. de még az un. tiszta kvarchomok felületén is találunk duzzadásra képes kolloidokat, vas- és aluminiumoxidokat, hidroxidokat. Az agyagásványok természete is erősen befolyásolja a duzzadás folyamatát. A montmorillonit és beidellit sokkal duzzadékonyabbak, mint a halloyzit és a kaolinit tipusu agyagásványokat tartalmazó talajnemek. Nem közömbös az adszorbeált kationok milyensége sem. A duzzadás folyamata általában meglehetősen lassan megy végbe. Ebből arra következtethetünk, hogy itt nem annyira a feszültségmentes hézagterekben gyorsan keresztül áramló víznek, mint a lassan agregátumről- agregátumra történő vizátadásnak van nagy jelentősége. Szekrényi B. megfigyelései szerint a talaj vizkapacitásig való telítődése és teljes duzzadása nem minden esetben játszódik le 24 óra alatt, hanem sokszor több nap szükséges hozzá. Jelentős szerepe van a felszíni viz keletkezése szempontjából, ahogy 74
