Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
azt majd a fagyott talajok vizsgálatánál is látni fogjuk, a differenciális po- rozitásnak. A duzzadásnak a kérdése itt jelentős szerepet játszik. Fekete Z. [29] is rámutat, hogy agyagosabb talajok esetében, de különösen szikeseknél, a duzzadás következtében a felszíni talajrétegek megemelkednek. A felszín alatti rétegek a fölöttük elhelyezkedők nyomása miatt megemelkedni nem tudnak, tehát a duzzadás következtében a nagy pórusaik összenyomódnak. A felszín alatti rétegek pőrusmegoszlása ezért erősen függ nedvességi és duzzadási állapotuktól. A vizáteresztésben, s ezzel a felszíni viz keletkezésében jelentős szerepet játszik még a peptizáció. Ha a talajhoz a teljes vizkapacitásig történő telítődés után további vízmennyiségeket adunk, az agregátumok szétesnek, diszpergálődnak. A diszperzió, miként a duzzadás is, a pórusviszonyok megváltozásához, az összefüggő feszültségmentes hézagterek szűküléséhez, a differenciális porozitás megváltozásához, és igy a vízáteresztő képesség csökkenéséhez, azaz felszíni vizek keletkezéséhez vezet. A szétiszapolási hatás jelentőségére hívja fel a figyelmet Fekete Z. [29] rizstelepeinkkel kapcsolatosan. Igen sok esetben az öntözővíz teljesen szétiszapolta a talaj szerkezetét, a talaj terméketlenné vált. Ezek a területek a felszíni viz keletkezését igen nagy mértékben elősegítik. Szekrényi B. vizsgálatai során megállapítja, hogy a talajban a viz hatására bizonyos mechanikai átrendeződés is megfigyelhető. A talaj vázrészei és agregátumai zsindelyszerUen ékelődnek össze. A szétesett talajrészecskék a hézagokba illeszkednek bele. A vízáteresztő felületben bekövetkezett ezen változások természetszerűleg a vizáteresztés csökkenésében és a felszíni vizek mennyiségének növekedésében jelentkeznek. 1.433. A fagyott talaj vízáteresztő képessége A talajok pőrusterének korszerű jellemzését hasznosította Klimes- Szmik közreműködésével a Vízgazdálkodási Tanszék kutató munkájában [14, 53], amelynek során a fagyott talajok vizzáró, illetőleg vízáteresztő képességét akartuk megismerni. A talajok megfagyásának jelentős szerepe van közvetlenül és közvetve is a felszíni vizek keletkezésében, s az olvadási erózió kialakulásában. Ez a szerep lényegében kettős: változtatja, éspedig általában növeli a talajok vízzáró-képességét, átalakítja, és az esetek többségében rontja a talaj szerkezetét. Mint a két szerep növeli a felszínen lefolyó viz mennyiségét, az utóbbi szerep pedig ráadásul elősegíti az olvadás megindulásakor a felső talajréteg elzáródását, s ezzel az eróziós folyamatok erősödését. A talaj vizzáró képességének alakulása talajfagy esetében függvénye a talaj szerkezetének, fizikai jellemzőinek, továbbá a fagyást megelőző átnedvesedésnek, a fagyáskor megfigyelhető nedvességállapotnak, a nedves- 75 -
