Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

utóbbiak részben a teljesen el nem borított, de foltokban károsodást szenvedő területek, a felszíni vizet .követő év utólagos jellegű, a közlekedés akadályoztatásával összefüggő, valamint más, a mezőgazdasággal össze nem függő, népgazdasági ágazatok együttes kárai, amelyeket számszerűen ugyan nem határozhatunk meg, de amelyekre legalább százalékos figyelembevétellel feltétlen gondolnunk kell.

Az igy megnövelt, a q^, stb. -hoz tartozó, sok (pl. 50) évi belvízkár-adatsorunkból a belvízkár okai jellemző tapasztalati valószínűségi görbéket szerkeszthetünk, a Hazen-féle koordináta-rendszerben végzett grafikus , kiegyenlítéssel.

Az adott százalékos valószínűségű kárértékekből a felszíni vizrende - * 2

zés következtében előálló, ugyanolyan százalékos valószínűségű többletjövedelmek a következőképpen számíthatók. Nevezzük a q^, ..., q^ ^

kiépítésekhez leolvasott károkat K^, és ^-nek. Magasabb kiépítési

fokra fejlesztés esetében ezek különbözeteiként jelentkeznek a ^többletjövedelmek. így:

I2 = K1 - k2- I3 = K1 - k3

..........Í„ = Kr li44>

v

agyis q^-nél minden a tényleges kiépítésnél jelentkező vizkár megszűnik,

ami alapvető feltételezése az eszményi árhullám fogalmának.

Vizsgálatunk végső lépésében a többletjövedelmi adatok döntésre használhatók fel a javasolható kiépítési fok megállapításánál.

Méretezzük ezért a vízgyűjtőterületek létesítményeit és költségeljük azokat a q^, q^ és q^ kiépítésekre való fejlesztéseknek megfelelően. Határozzuk meg tehát a fejlesztések egyszeri beruházási költségeit (B^, és

B ). Ez kétféle módon érhető el: n

a) Méretezzük az egyes belvízi létesítményeket a q^, q^, ..., q^

kiépítéseknek megfelelő vízhozamokra. Megállapítjuk, hogy mennyiben felelnek meg a meglevő létesítmények, s milyen munkálatok elvégzése szükséges ezeknek a kiépítési fokoknak az elérésére. Meghatározzuk minden kiépítési fok mellett ezeknek a munkálatoknak a .költségeit, ezek lesznek rendre a keresett B^, B^, ..... B^ egyszeri beruházási értékek.

b) Közvetlenül megállapítjuk tervezőintézeti normatívákból a B^,

^2’ " * ’ ^n e&yszeri beruházási költségeket.

S végezzük el, a 2 többlet jövedelmi valamint a B egyszeri beruházási adatok alapján, a különböző kiépítési fokokra való fejlesztéssel kapcso- 207 -