Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

3.136. Részletes számításos módszer [50, 105]

Az eljárás egyik alapja a 3.133. alatt ismertetett Kienitz-féle eljárás, amelynek segitségével meghatározhatók, az elöntésben levő vizmennyiségek "történelmi" adatainak ismeretében, az eredeti kiépités esetében kialakuló árhullámok adataiból a nagyobb kiépités esetében keletkező árhullámok adatai (36. ábra). Alkalmazzuk ezt az eljárást több fajta kiépités hatásának összehasonlitására (48. ábra). A kiépitési fokokat jelöljük a következőképpen

ql* q2’ ....... % ~ % ’

a

hol a = q^-át nevezzük az eszményi kiépítésnek, amelynél kiöntés nélkül, szabadon gyülekezik össze a viz. A és kiépítéshez

tartozó árhullámok összeg-görbéinek ordináta-különbségei napról napra megadják, hogy mennyi viz fekszik kiöntésben azért, mert a rendszer nincs eszményien kiépítve, hanem csak q^-re. Minden

48. ábra T elöntésben fekvő vízmennyiségArhullámok rekonstrukciója többféle nekjt tartóssága van: kisebb T’- kiépités eseteire nek hosszabb (t’), nagyobb T'nek pedig rövidebb (t^'). Vegyünk fel négyj^ időtartamot, 3, 7, 11 és 15 napot, állapítsuk meg ezekhez a tartósságokhoz a q^ és q^ között a T^, T^, és T^,_ ordináta-különbségeket.

Ezek a vizmennyiségek F , F^, és F^^^ kiterjedésű területeket

borítanak el.

Az eljárás további lépése az elöntött területek mezőgazdasági terme- lési helyzetének vizsgálata, az elöntés következtében jelentkező károk megállapítása. A területeket mezőgazdaságilag behatóan tanulmányozva megállapítható, hogy milyen növényeket termelnek azokon, illetőleg mely tipusu talajokon milyen növényféleségeket tartalmazó vetésforgókkal kell számolnunk, s hogy növényféleségenként milyen átlagos hozamot kell figyelembe vennünk, illetőleg elöntés esetében milyen károkkal kell számolnunk. A vizsgálat szempontjából, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályozása nyomán, öt kategóriába osszuk a talajokat:

I. igen jó vizvezető képességű homoktalajok,

II. jő vizvezető képességű homokos és közép kötött vályogtalajok,- 204 -