Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
Az egyes szakaszokon és az időegységen belül a vizmozgást permanens egyenletesnek fogta fel, az időszakaszok végén ugrásszerű változást tételezett fel. Ilyen méretezési szakaszt tüntetünk fel a 45. ábrán. Az ábrán levő jelek magyarázata a következő: 0/ (ntl) a ihr Qmt Qw Qifn-DT —---- —Oá-O i In + 1)B t ink <in OwB ~Ó—O ff/Y/HM 45. ábra Az n-edik méretezési mederszakasz vizforgalma az i-edik időszakban QnB’ Q(n+1)B az n-, illetőleg (n+l)-edik szakaszra az előző szakaszról belépő viz hozama, Qnk’ Q(n-l)k az n-, illetőleg (n-l)-edik szakaszról kilépő viz hozama, az n-, illetőleg (n+l)-edik szakaszra a saját területről koncentráltan belépő viz hozama, a szakasznak az egyenletesen eloszlő természetes tározódás figyelembevételével meghatározott viz hozama, az n-edik szakaszon a mederben, illetőleg a völgyben az időegység alatt természetes módon a szakasz mentén egyenletesen tároződő viz mennyisége, az n-edik szakaszon az időegység alatt mesterséges tározóban koncentráltan tározódő viz mennyisége. A jelek közötti összefüggést a kiválasztott szakasz kezdőpontjára, tetszőleges időszakra, a következőképpen Írhatjuk fel:
