Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

1.53. A lefolyás! tényezőre vonatkozó vizsgálatok

A fajlagos vizhozam értékeinek meghatározásához ismernünk kell a lefolyási tényezőt (od) [9, 35, 46, 48, 65, 92, 94, 100], Meghatározásánál figyelembe kell vennünk - amint azt az előzőekben már láttuk - a lefolyást okozó és alakitő tényezők hatását (1.1. fejezet, [96]). Ezeknek a tényezőknek és hatásuknak az ismeretében a lefolyási tényező végső fokon három hatás eredőjeként határozható meg:

Állandó jellegű hatást váltanak ki a vizgyüjtőtér közel állandónak tekinthető tulajdonságai, mint a domborzat viszonylag változatlan elemei (lejtési viszonyok, fekvés, alak, kiterjedés stb.), a talaj szöveti és részben szerkezeti tulajdonságai, a talajhibák, a mélyebb rétegek geológiai adottságai stb.

Szabályos, ritmikus változást idéznek elő a hidrológiai év szabályosan vagy közel szabályosan fellépő jelenségei, mint például a talajmüvelés évi menete és ezzel a talaj felszini állapotának évi változása, a növénytakaró évi alakulása, a talajvizszin évi változása stb.

Szabálytalan változást okoznak például azok a csapadékok, amelyeknek a hevessége megközeliti vagy meghaladja a talaj felső rétegeinek vizvezető képességét. Ilyenek a nagy hevességű zivatarok, amelyeknek a vize nem a mélyebb rétegek rosszabb vizvezető képessége miatt marad vissza a fel- szinen, hanem a talaj legfelsőbb rétegének viznyelő képessége és a zivatarok hevessége közötti eltérés következtében. Szabálytalan változást idéz elő azonban bármely esőzés vagy olvadás is, a vizmennyiség nagy mérvű térbeli és időbeli változása következtében, továbbá a vizsgált lefolyást kiváltó csapadékot "előkészítő csapadék" vizének a talajban történő halmozódása, a talajvizszin szabálytalan változása, az árhullámok levonulása, a szállító, tározó és szabályozó elemek fejlődése vagy romlása, a talaj szerkezeti tulajdonságainak, érettségének, humusz-tartalmának változása, a talajfagy hatása stb. A lefolyási tényező szabálytalan változása lehet ideiglenes jellegű, mint például a talajfagynál, amikor is a fagy felengedése után közel az eredeti állapot áll helyre, vagy maradó jellegű, mint például . a vetésforgók kedvező vagy kedvezőtlen talajt átalakító hatása következtében.

Mindezen hatások eredőjének a szabatos meghatározása hazai viszonyok között ma még nem lehetséges, mert a lefolyási jelenségek szabatos kisérleti vizsgálatát csak az utolsó 10-15 évben kezdtük el. Ezt a vizsgálatot az ismertetett elveknek megfelelően irányíthatjuk tovább, és az eddig alkalmazott közelitő eljárásokat ugyancsak ezeknek az elveknek megfelelően javíthatjuk. A javítás lényegében a lefolyási tényező meghatározásánál elkövetett hiba csökkentését célozza.

A továbbiakban bemutatjuk a lefolyási tényező meghatározásával kapcsolatban nyert néhány kutatási eredményt, valamint a gyakorlat számára jelenleg alkalmazható közelítő eljárást;

116 -