Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok
A Dunavölgyben végzett vizsgálataink során [94] a lefolyást okozó és alakitő tényezők közül a megelőző csapadék hatását minden egyéb hatástól elkülönitve vizsgáltuk: A vizsgált vizgyüjtőtér felszine, a Dunavölgyi-főcsatorna fülöpszállási vízmércéjéhez tartozó vizgyüjtőterlilet, 1984 km^-nyi kiterjedésű. Ennek 45,5 %-a homok, 12, 6 %-a homokos vályog, 23,2 %-a vályog, 10,8 %-a termő, részben termő és vad szik, 7,4 %-a kotu, 0,5 %-a agyag és vizállásos terület. A vizsgálati időszak 1932-1944-ig terjedt. Az 1984 km^-nyi területből feltehetően csak 1500 km^ volt a vizsgálati időszakban a belvízi csatornahálózatba bekapcsolva. Ismeretesek erre az időszakra a fülöpszállási vízmérce napi vízállás- és vizhozamértékei, továbbá ugyanerre az időszakra, szeptembertől márciusig terjedőleg 40 olyan árhullám adatai, amelyeknek keletkezési és levonulási időpontjában a talaj fagymentes volt. Ismeretesek végül a fülöpszállási vízmércéhez tartozó vízgyűjtőterület napi csapadék-magasságai. A vizsgálati időszakban a párolgás és a transzpiráciő kicsiny értékű volt, a csapadék hevessége (hosszú időtartamú kis hevességű csapadékról lévén sző) messze alatta maradt a felső talajréteg víznyelő képességének, a szántóföldi művelés alatt álló területek általában fedetlenek voltak, a felszín többé-kevésbé fel volt lazítva és a kiválasztott árhullámok esetében a fenti feltételek teljesülésén felül, mint láttuk, a talaj fagymentes volt. Ennek megfelelően a felszínen elfolyó és a talajba szivárgó viz arányát a vizsgálati időszakban nem a növények transzpiráciőja, a talaj párolgása, a csapadék hevessége stb. és - a kiválasztott árhullámok esetében ezeken felül - nem a talaj fagyott állapota, hanem elsősorban a talajoknak a vizház- tartási sajátságai, a talajokban végbemenő vizmozgások szabhatták meg, amely sajátságok és vizmozgások kialakulásánál a talajok fizikai, kémiai és biológiai jellemzőin kívül, jelentős volt a csapadék (eső és hóié) mennyisége és eloszlása. Vizsgálatunk első lépésében az egyes árhullámok levonulása során lefolyt összes vízmennyiséget (V miő m3) két részre, a közvetlen felszíni lefolyásra (Vp és a talajból származó lefolyásra (V^) osztottuk, majd meghatároztuk mind a 40 esetre ä megelőző, un. előkészítő csapadék mennyiségét és időbeli eloszlását jellemző számot, a csapadékindexet (Q, és az árhullámokat kiváltó és okozó csapadék (eső vagy hőié) mennyiségét (h, mm). A lefolyási tényezőt (QC) a következőképpen számítottuk: 3 Vf oC= 10 . —------ (26) h . F- 117 -
