Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
az eloszlásfüggvények és vizsgálható az illeszkedés. S ebből megállapítható, hogy a kiegyenlített paraméterekkel való számitás rontja-e az illeszkedés megbízhatóságát, s'igy azok alkalmazása indokoltnak tekinthető-e. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kiegyenlített paraméterek alkalmazása általában indokolt. Mindezek a megállapítások rendkívül egyszerűvé teszik az (1) alakú függ- vénykapcsolatok levezetését is. Bebizonyítható ugyanis, hogy " _T " eloszlás esetében, a valószinüségi változó (jelen esetben a maximális évenkénti csapadék) tetszőleges p valószínűséghez tartozó értéke a középértéknek adott számmal történő szorzásával állapítható meg, ahol ez a szám csupán a p valószínűségtől és az n^ paraméter értéktől függ: hp = K (p, nk) . Mk . (9) A (7) és (8) összefüggés figyelembevételével az adott bázis-időszak és az adott p valószínűség esetében a vizsgált maximális csapadékmennyiség p valószínűségű értéke tehát hp = K (p, nk) . a . Tb = A . Tb (10) módon függ a vizsgált időtartam hosszától, ahol természetesen az A = K(p, nk) . a (11) élték az adott függvény esetében állandó. Mindez azt jelenti, hogy a levezetett csapadék-valószinüségi függvény a Montanari-féle éghajlati valószinüségi függvényhez hasonló parabolikus függvénykapcsolat. A csapadék-valószinüségi függvény parabolájának b kitevője független a K(p, nk) értékétől, ezért érdemes itt felhívni a figyelmet arra is, hogy adott bázis-időszak esetében a különböző valószínűséghez tartozó csapadék-való- szinüségi függvények egymástól csupán egy szorzótényezővel különböznek. Más szóval ezek a függvények kétszeres logaritmikus papíron párhuzamos egyeneseket adnak. Mindezeknek az ismeretében nincs már semmi akadálya annak, hogy magukat a csapadék-valószinüségi függvényábrákat is megszerkesszük, ha isméit a K (p, n.) értéke. Ezeket az értékeket a szakirodalom táblázatosán megadja. A levezetett (8) függvények, továbbá az említett táblázatos összeállitás alapján meghatározhatók a p valószínűséghez tartozó csapadék-valószinüségi függvények. Példaképpen bemutatjuk Debrecen esetében és az "év" bázis-időszakra vonatkozóan a p = 1 %-os és 20 %-os valószínűséghez tartozó függvényeket: 1 20 71, 7 47,3- 12 (12/a) (U/b)
